Sinapis alba növekedés gátlási teszt hulladékra

Sinapis alba növekedés gátlási teszt hulladékra

Szerző: 
Feigl Viktória

A fehér mustár (Sinapis alba) érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető a toxikus hatás. A módszert az MSZ 21976-17/1988 szabvány alapján a BME MGKT-n dolgozták ki szilárd fázisú mintára, direkt érintkeztetésre. Direkt érintkezést a szilárd anyag és a növény gyökere között úgy létesítünk, hogy nem teszünk szűrőpapírt a felületére. Ilyenkor a gyökerek bensőségesebb kölcsönhatásba kerülnek a mintával.

A vizsgálat menete:

Szilárd minta esetén a vizsgált anyagból 5 g-ot 9 mm átmérőjű Petri-csészébe mérünk, egyenletesen szétterítjük, majd a víztartóképességéig nedvesítetjük (kb. 3–4 ml desztillált vízzel). A minta felszínére 20 darab mustármagot helyezünk egyenletes elrendezésben. (A fehér mustármag vetőmagboltból, bioboltból származó friss mag, melynek csirázóképessége minimum 95 %. A csírázóképességet és a megfelelő növekedést desztillált vízzel ellenőrizzük. A magok érzékenységét Cu hígítási sorral ellenőrizzük.) Három párhuzamos mérést végzünk. Alternatívaként a mintákból hígítási sort készítünk OECD kontroll talajjal (10 % tőzeg, 20 % kaolinit agyag min. 30 % kaolinit tartalommal, 70 % ipari kvarc homok). Kontrollként desztillált vizet használunk, vagy amennyiben rendelkezünk nem szennyezett kontrol anyaggal, akkor azt is használhatjuk. A mintákat 72 órán át, 20/25 °C-on, sötétben termosztáljuk.

A kiértékelés során vonalzóval megmérjük a gyökér- és szárhosszakat. A párhuzamosok eredményét átlagoljuk. A gyökér- és szárnövekedés gátlását %-ban adjuk meg a kezeletlen kontrolon nőtt növények gyökerének, illetve szárának hosszúságához viszonyítva:

X=(K-M)/K*100, ahol: X: a gyökér-, illetve szárnövekedés gátlás %-ban kifejezett értéke, K: kontrolon nőtt növények gyökér-, illetve szárhossza, M: vizsgált mintán nőtt növények gyökér-, illetve szárhossza.

Hígítási sor esetén a gátlási %-okat a bemért mintamennyiség függvényében ábrázoljuk és meghatározzuk az ED20 és ED50 értékeket (20 és 50%-os gátlást okozó mennyiség).

Klebercz (2009) javaslata alapján a szár/gyökér arány megadása is jól jellemzi a toxikus hatást. (Lásd Sinapis alba növekedés gátlási teszt talajra.)

Forrás: 

Gruiz K., Horváth B., Molnár M.: Környezettoxikológia, Műegyetemi kiadó, Budapest, 2001.

Klebercz O.: Toxikus fémekkel szennyezett talaj stabilizációja - Szabadföldi kísérletek, Diplomamunka, BME ABÉT, Budapest, 2009.