Talaj kockázatának felmérése

Kép forrása
Gruiz Katalin: Környezeti kockázat felmérése
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

A környezeti kockázat kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzata, vegyi anyagok környezeti kockázata esetében olyan abszolút vagy relatív mérőszámmal jellemzett érték, mely az anyag környezetbe kerülése alapján előrejelezhető káros hatását jellemzi abszolút vagy relatív skálán.

A talajba került vegyi anyag kockázatának felméréséhez szükség van a szennyezőanyag forrásának ismeretére, a kibocsátott anyagmennyiség ismeretére, magának a szennyezőanyagnak az ismeretére (fizikai-kémiai tulajdonságok, szerkezet, környezetben való viselkedés, káros hatások), a környezetben való terjedés jellemzőire, melyet az anyag és a környezet tulajdonságai és kölcsönhatásai együttesen szabnak meg, a szennyezőanyag által elért környezeti elemek és fázisok azonosítására és a területhasználatból adódó receptorok ismeretére.

Mindezt az integrált kockázati modell segítségével modellezhetjük.

A képen látható integrált kockázati modell két részből áll a terjedési modellből és az expozíciós modellből. A talajra felrajzolt  integrált kockázati modell segítségével egy vegyi anyag környezeti kockázatát jellemezhetjük a talajban.  A kockázatot a szennyezőanyag és az érintett terület adottságain alapuló terjedési modellt és a területhasználat által meghatározott expozíciós modell alapján számíthatjuk ki.

Az egyetlen szennyezőforrásból származó egyetlen kockázatos anyagra, esetleg hasonló tulajdonságú anyagok csoportjára vonatkozhat, több forrás és több anyag esetében több modell felállítása szükséges.

A források azonosítása után a vegyi anyag és a környezet jellemzőinek figyelembevételével a terjedési modell vázolja a terjedési útvonalakat és a szennyezőanyag által érintett környezeti elemeket, valamint a környezeti elemek közötti kapcsolatokat.

A környezeti elemek és fázisok használata megszabja az expozíciós útvonalakat és a szennyezőanyagnak kitett receptorszervezeteket.

Az integrált kockázati modell magába foglalja a táplálékláncot, és különböző vonalvastagságokkal mutatja az elsődleges (fő) és a kisebb jelentőségű terjedési és expozíciós útvonalakat és folyamatokat.

Az integrált kockázati modellt a szennyezett terület és a talaj alapos megismerése után lehet felvenni, a veszély- és a kockázatfelmérést megelőzően. A veszély felméréséhez szükséges adatok: a vegyi anyag kibocsátott mennyisége a talajba, a kockázatos anyag azonosítása, sorsa, viselkedése a környezetben és a kockázatos anyag hatásaira vonatkozó információk. A kockázat felméréséhez az előzőeken kívül szükséges még: a talaj jellemzése, a kölcsönhatások ismerete (a talaj, a vegyi anyag és az élőlények között), a talajhasználatok és a talajhasználatból adódó expozíciós útvonalak feltérképezése. A helyspecifikus kockázat kiszámításánál figyelembe kell vennünk: az adott szennyezett terület konkrét hidrogeológiai viszonyait, ökológiai jellemzőit, a helyi talajhasználatok jellegzetességeit, a helyi populáció összetételét, a helyi szokásokat. Egy-egy receptorra vonatkozó összes kockázatot összegezni kell, additív tagok esetén egyszerű összeadással.