Vörösiszappal elárasztott mezőgazdasági területek

Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin

A mezőgazdasági területekre lerakott vörösiszap-réteg ahhoz vékony, hogy hatékonyan el lehessen távolítani, de ahhoz elég vastag, hogy elzárja a talajt a levegőtől. Minél előbb be kéne forgatni, hogy a talaj felszínére került iszapréteg alulra kerüljön és így a talaj levegőt kapjon és a vörösiszap ne tudjon kiszáradni és a szél martalékaként vörös porzást okozni, mely emberre, állatra egyaránt veszélyes.

A füves mezőkre került vörösiszap a fűszálakon megszáradva máris képes por formájában tovaterjedni. Ennek megakadályozására a leghatékonyabb módszer a beszántás lenne. 5−10%-nyi vörösiszap nem okoz kárt a talajban. Ha 2 cm vastag vörösiszapréteg rakódott a talajra, azt mintegy 30 cm-es talajréteggel keverve az iszap nedvességtartalmától függően 5−7% vörösiszappal kell számolnunk talajra vonatkoztatva. Ez a BME vizsgálatai szerint nem toxikus a talaj élővilágára és a növényeket sem gátolja növekedésükben.