A remélt antibiotikum-hatás elmaradásának mikrobiológiai oka az, hogy a kórokozó nem érzékeny a választott szerre. Vagy eleve rezisztens volt, vagy menetközben (az antibiotikum egyre elterjedtebb használata során, esetleg a konkrét kezelés alatt) válik rezisztenssé.

Ha kezelés közben válik rezisztenssé egy, a terápia megkezdésekor még érzékeny baktérium, akkor a mögöttes folyamat általában a horizontális géntranszfer, vagyis a mikrobiológiai közösségben létező rezisztencia gének átjutása a kórokozóba. Ez súlyos terápiás kudarchoz vezethet. Ugyanakkor jellemzőbb, hogy az antibiotikum egyre kiterjedtebb használata során a rezisztens baktérium sejtvonalak kerülnek túlsúlyba például egy kórházi osztály mikroflórájában, az antibiotikumok egyoldalú alkalmazásából eredő szelekció miatt. A kórházi környezetben vagy a vektorként szereplő egészségügyi személyzet normál flórájában fennmaradva egyre polirezisztensebb fajok terjedhetnek el.

Hogyan lehet megelőzni a korokozók körében egyre terjedő antibiotikum-rezisztenciát?

1. FELVILÁGOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGGEL, INFORMÁCIÓ TERJESZTÉSÉVEL az alábbiakról:

- Az antibiotikum-alkalmazás indikációinak kijelölése

  • Antibiotikum kezelést igénylő fertőzések
  • Antibiotikum kezelést nem igénylő kórképek/tünetek
  • Az antibiotikumok hatásmechanizmusa, spektruma, farmakokinetikája, farmakodinámiája
  • Az antibiotikum-rezisztencia mechanizmusa
  • Antibiotikum csoportok, típus antibiotikumok,  keresztrezisztenciák

- Helyi terápiás előiratok elkészítése

  • Antibiotikum surveillance adatok (megfigyelési adatok)
  • Szakmai kollégiumi ajánlások
  • Nemzetközi terápiás ajánlások
  • Klinikai tanulmányok

2. ADMINISZTRATÍV FELÜGYELETTEL

  • Case-mix index (esetösszetételi index, melyet a TB általi finanszírozáshoz használnak), az ágykihasználtság figyelési rendszere

3. INFEKCIÓ KONTROLL alkalmazásával

  • Nosocomális (kórházi) kórokozók surveillance adatai

4. ANTIBIOTIKUM KONTROLL alkalmazásával

− Antibiotikum bizottság felügyelete (infektológus, mikrobiológus, epidemiológus, gyógyszerész részvételével)

  • Csak rendelésre (csak indokolt esetben) nyúlni antibiotikumhoz
  • Külön engedélyhez kötött antiinfektív készítmények listája
  • Mennyiségi korlátozás (DDD csökkenés)
  • A gyógyszergyári promóció visszaszorítása

− Megalapozott antibiotikum rendelés

  • Mikrobiológiai indikáció: mit, mi ellen?
  • Optimális (egyéni) dózis: mennyit, mikor, meddig?

− Helyi terápiás előiratok alkotása

  • Antibiotikum surveillance adatok
  • Szakmai kollégiumi ajánlások
  • Nemzetközi terápiás ajánlások
  • Klinikai tanulmányok

− Váltott terápiás protokollok alkalmazása

  • Időszakos kivonás a felhasználásból
  • Generikus helyettesítés
  • Ciklikus alkalmazás

 

Source

dr. Barcs István (2009) AZ ANTIBIOTIKUM-ÉRZÉKENYSÉG ÉS -REZISZTENCIA. Mikrobiológiai füzetek – 2. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Népegészségtani Intézetének kiadványa, Budapest