A bioremediáció a szennyezett talaj, talajvíz, felszíni víz, vagy felszíni víziüledék környezeti kockázatának csökkentése biológiai módszerekkel. A bioremediáció olyan technológia,amely élő sejtek vagy szervezetek, esetleg azok valamely termékének (pl. enzim) biogedradációs, bioakkumulációs vagy biológiai stabilizálóképességét állítja a technológia középpontjába, ezeknek a biológiai folyamatoknak biztosít optimális körülményeketaz alkalmazott technológiai paraméterekkel, adalékanyagokkal. A bioremediációhoz felhasználhatóak az ökoszisztéma endogén tagjai vagy közösségei, közülük izolált és mesterségesen felszaporított mikroorganizmusok és/vagy növények vagy külső forrásbólszármazó aktív közösségek, pl. szennyvíziszap, komposzt, aktív talaj, stb. Leggyakoribb bioremediációs technológiák:
- természetes bioremediáció aktiválása, bioágyas vagy prizmástalaj/üledékkezelés, talajkezelés agrotechnikai módszerekkel
- bioventilláció
- iszapfázísú üledék/talajkezelés
- fitoremediáció.
A bioremediáció mind in situ, mind ex situ technológiaként alkalmazható. Előnyei, hogy viszonylag kis költséggel, nagy területekkezelésére is alkalmas, a talaj (üledék) tulajdonságait, élővilágát, biológiai aktivitását megőrzi, in situ kezelés esetén a terület munkálatok közbeni használatát megengedi,másodlagos környezeti kockázata kicsi, elő- és utókezelésként, vagy kombinált technológiarészeként is alkalmazható. Hátrányai, hogy viszonylag nagy az időigénye, időjárás-és klímafüggő, szennyezőanyag maradékkal számolni kell.
A támáról bővebben: /keptar/1679
Gruiz Katalin: Bioremediációs kislexikon
http://enfo.agt.bme.hu/mokka/publications/kislexikon.pdf