Bábakalács, szártalan (Carlina acaulis)

Carlina acaulis

A szártalan bábakalács a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a Fészekvirágzatúak (Asterales) rendjébe és a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó faj. A Bükki Nemzeti Park (BNP) címernövénye. Rövidszárú vagy majdnem szártalan, levélrózsás évelő. A tőlevelek 30 cm hosszúak, 5-6 cm szélesek, szárnyasan szeldeltek, a szeletek karéjosak, tüskések. A fészekvirágzat magános, 5-15 cm átmérőjű, a külső fészekpikkelyek levélszerűek, a belsők szálasak, hegyesek, felül fehérek, fonákuk sárgás. A vacokpikkelyek csúcsa ékszerűen megvastagodó. A nyelvesvirágok fénylő fehérek, a csövesek piroslók, a termés 5 mm hosszú, bóbitás.

Felhasználható része a gyökere.

Antibakteriális, vizelethajtó és görcsoldó hatásokkal bír.

A népi gyógyászatban étvágyjavító, bélgilisz­ta elleni, vizelethajtó és hajápoló szerként is­mert.

Gyökerei (Carlinae acaulis radix) 1-2 százalék illóolajat, keserűanyagot, gyantát és mintegy 20 százalék inulint tartalmaznak. A drog vizelet­hajtó, görcsoldó és izzasztó hatású, míg az illóolajnak és annak fő alkotórészének, a karli-naoxidnak erős antibakteriális hatása van. Vizelethajtó és epehólyag-bántalmakat mérséklő teakeverékek alkotórésze.