Bacillus subtilis

Tesztorganizmus neve

Latin név

Bacillus subtilis

Magyar név

Angol név

Rendszertani besorolás [1] [6]

-         ország

Bacteria

-         törzs

Firmicutes

-         osztály

Bacilli

-         rend

Bacillales

-         család

Bacillaceae

-         nemzetség/nem

Bacillus

-         faj

Bacillus subtilis

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

Talaj, aljnövényzet [3]

Fontosabb külső jegyek

Pálca alak, szélessége 0,7-0,8 μm, hossza 2-3 μm. Az egyes sejtek magányosan vagy láncot képezve élnek. A sejtek végükön lekerekítettek. A telepek karéjos szélűek. [3] Ostorral rendelkeznek. [2]

Táplálkozás

Obligát anaerobokként tartották őket számon, de közelmúltbeli kutatások rámutattak, hogy képesek fakultatív anaerobként viselkedni oly módon, hogy butándiolt fermentálnak vagy nitrátot ammonifikálnak ATP szintézis közben. [2]

Szaporodás

Kettéosztódással vagy spórát képeznek kedvezőtlen környezeti feltételek esetén. [1] A tojásdad spóraanyasejtben centrálisan helyezkednek el. [3]

Egyéb fontosabb jellemzők

Aktív mozgásra képesek, jellemzően felszínen (például agar lemezen), nem pedig folyadékban. [2]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

nem

Szabvány típusa, száma

Nem szabványos tesztmódszerek

[5]

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

-

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Valószínűleg az ATCC-től (mely egy mikroorganizmusokat és sejtvonalakat fenntartó és terjesztő USA-beli vállalat) beszerzett törzs, mivel ATCC kódszámot tüntettek fel (ATCC^® szám: 6051^™). Vizsgálat előtti éjszaka a Bacillus subtilis kolóniát tripton húslevesben növesztették.

Tesztorganizmus érzékenysége

Na-PCP (pentaklór-fenol nátrium sója) és bomlástermékei  [5]

Tesztmódszer alkalmassága

Amiből folyékony vizsgálati minta készíthető, de a talajra és a felszíni vizekre ajánlják [5]

Tesztelés elve

Egy fajt alkalmazó, laboratóriumi, bakteriális, akut toxicitási teszt [5]

Tesztmódszer leírása

A vizsgálati minta abszorbanciájának 600 nm-en végzett mérésével lehet bizonyos koncentráció tartományban a Bacillus subtilis növekedését (és annak gátlását) vizsgálni. A Na-PCP biodegradációs kísérletből periodikusan vett mintákból készítették el a hígítási sort, majd oltották be Bacillus subtilis 10 %(^v∕_v) inokulumával. A 48 órás (120 percenkénti fordulatszámú (rpm), 25 °C-os) inkubáció után megmérték az A₆₀₀-at. Az ebből származó eredményeket összevetették a különböző koncentrációjú tripton húsleveses Na-PCP oldatoknak kitett Bacillus subtilisek eredményeivel. A kontroll mintánál vizsgálták a Na‑PCP és bomlástermékeinek oldatból való eltávozását. A₆₀₀≈1 a Na-PCP‑nak ki nem tett Bacillus subtilis szuszpenziónál. A₆₀₀>>0,1 esetén lehet becsülni a Na-PCP koncentrációt a cikkben feltüntetett egyenlet segítségével.  [5]

Mérési végpontok

A₆₀₀: 600 nm-en mért abszorbancia [5]

Vizsgálati végpontok

Nem szerepelt ilyen a cikkben. Az MATC-hez (Maximum Allowable Toxicant Concentration) hasonló számadathoz jutottak el a kutatók: azt állapították meg, hogy mi az a legnagyobb koncentráció, amelynél még a Bacillus subtilis képes szemmel látható és értékelhető növekedésre. Ez 1,5 mg/L Na-PCP koncentráció. Ezért a vizsgálat olyan, a baktérium számára is megfelelő folyékony közegben folytatható le, ahol a Na-PCP koncentrációja 1,5 mg/L alatti. [5]

Méréshez szükséges műszerek

Shimadzu UV-VIS spektrofotométer és a kalibrációhoz (hiszen a Na-PCP koncentrációja a lebontás folyamán kiszámíthatatlanul változik) Shimadzu LC-10AD folyadékkromatográf [5]

Tesztek időigénye

48 óra [5]

Egyéb

Megjegyzések

A cikk több módszert együttesen tárgyal. Foglalkozik Na-PCP koncentrációjának becslésével 600 nm-en végzett abszorbancia méréssel. Másrészt vizsgálja a Na-PCP bontása miatti gátlás csökkenést. Harmadrészt rámutat arra, hogy spektrofotométer nélkül is lehetséges becslést adni a Na-PCP koncentrációjára a telepképző egységek (colony forming units, CFU) számolásával és a baktérium száraztömeg mérésével. [5]