Bacillus anthracis fénymikroszkópos képán láthatjuk a hosszú pálcákat, amint lazán egymáshoz kapcsolódva fonálszerű szerkezetet hoznak létre.
Bacillus anthracis vagy lépfene bacilus Gram-pozitív, pálca alakú, endospórát képző, fakultatív anaerob baktérium. Sejtjei 1–6 mikrométer hosszúak. A spórák hosszú évtizedekig is rejtőzködnek a talajban, áldozatra várva.
Amint egy kérődző lenyeli, szaporodni kezd benne, és hamarosan megöli azt. Az állat bomló tetemében tovább szaporodik, végül ismét spóra alakba kerül, és szétszóródik a környező talajban. A baktériumspórákkal szennyezett legelőket ezért „elátkozott mezőknek” nevezik.
Robert Koch, 1877-ben mutatta ki, hogy ez a baktérium okozza a lépfene nevű halálos betegséget. Tulajdonképpen ez volt az első Koch által bizonyított összefüggés a betegség és a baktérium között.
A kérődzők (és az ember) fertőzése során a spórát az immunrendszer falósejtjei (fagociták) bekebelezik. A fertőzött sejtek rendszerint a nyirokcsomókba vándorolnak, miközben belsejükben a spórából gyorsan kialakul és osztódni kezd a vegetatív alak. Végül a fertőzött sejtek szétesnek, és a baktériumok a véráramba kerülnek. Ott egy hármas toxint bocsátanak ki, ami különböző sejt- és szövettípusokra fejti ki káros hatását.
A lépfenetoxin két komponense az ödémafaktor és a letális faktor. A sejtekbe való bekerüléshez egy másik fehérjét is előállít a B. anthracis, a védő antigént. Az ödémafaktor inaktiválja a neutrofil granulocitákat (a fehérvérsejtek egyik típusát), így azok már nem képesek bekebelezni a baktériumokat. A lépfenebacilusok olyan mértékben károsítják az érfalat, hogy az súlyos belső vérzéshez, és végső soron sokkhoz vezet.
A lépfene baktérium törzsek virulenciáját számos tényező határozza meg. Elsődlegesen a poli-D-glutaminsav tok, ami megvédi a baktériumot attól, hogy a neutrofil granulociták bekebelezzék.
A csatolt dokumentum a Bacillus anthracis laboratóriumi vizsgálatának, kimutatásának protokollja, angol nyelven.
Egy filmet láthat ezen a weboldalon a lépfene-kórról és gyógyításáról.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bacillus_anthracis
Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003. ISBN 963-202-766-3
http://www.hazipatika.com/mediatar/media/Lepfene/4638