Macskagyökér (Valeriana officinalis)

Valeriana officinalis

Népies neve: baldrián, bádiánfű, fordulófű, hodolán, macskagyökönke, mezei nárdus, Szent Magdolna füve, valerián, terjékfű

A macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába tartozik. Nyirkos talajt kedvelő, akár 1,5 m magasra is növő, évelő, lágyszárú növény. Élőhelye Európa és Nyugat-Ázsia, 2000 m tengerszint feletti magasságig. Május-júliusban virágzik, hímnős, rózsaszínű vagy fehér virágokat bont bogas virágzatban. A virág szimmetriája lehet sugaras, vagy enyhén kétoldali részarányos, akár egyazon virágzaton belül is. A három porzó hozzánőtt az öt cimpájú forrt párta csövéhez. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék száma 6-15, a csúcsi levélke mérete a többiével azonos.

Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.

Mint ahogy a növény neve is elárulja, gyökerét, gyökértörzsét hasznosítják gyógyászati célra. A gyökérzet szaga nem kellemes. Gyűjtése tavasztól őszig ajánlott. A gyökértörzsekről el kell távolítani a szár- és levélcsonkokat. A gyökeret közvetlenül gyűjtés után meg kell mosni, mert száradást követően már nehéz megtisztítani.

Mi van benne?

A növény gyökere illóolajat (izovaleriánsavat, bornil-izovalerianátot), valepotriátokat (valtrátot), szeszkviterpéneket, alkaloidot tartalmaz.

Mire jó?

Hatékony nyugtatószer, alvási zavaroknál segít (enyhe altató), a túlterhelt szívet nyugtatja, de idegesség esetén is alkalmazzák. A macskagyökér alkalmazási területe kiterjed még a gyomor- és béltraktus idegi eredetű bántalmaira is. A természetgyógyászok szerint jó hatással szervezetünkre ideges eredetű szív- és érrendszeri zavarok esetén is.