Az ásványok geológiai szempontból kőzetalkotó szerepet töltenek be. A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. A különféle kőzettípusok általában többféle ásványfázist tartalmaznak, ezért összetételük kémiai összegképlettel nem írható fel. Léteznek gyakorlatilag egyetlen ásványfajból felépülő (ún. monomineralikus) kőzetek is (mészkő). Az ásványok jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján határozhatók meg. Vannak olyan fajok, melyek szabad szemmel is könnyen felismerhetők, de számtalan ásvány csak bonyolult műszeres analitikai eljárással (például röntgen-diffrakcióval, elektronmikroszkópos módszerekkel) azonosítható. A kőzetekben az ásványokon kívül más anyagok is lehetnek: üvegszerű komponensek, szerves anyagok, pórusokat kitöltő folyadékok, gázok. Mivel az eltérő módon képződött (magmás-, metamorf- és üledékes-) kőzettípusokat jelentősen eltérő ásványok, illetve elegyrészek építik fel, valamint kialakulásukért más és más földtani, illetve fizikai-kémiai folyamatok felelősek (olvadékból történő kristályosodás, szilárd fázisú reakciók, aprózódás-mállás-szállítódás-lerakódás), az ásványok kőzetalkotó szerepét a három fő kőzettípuson keresztül (magmás, üledékes és metamorf) ismertetjük.