Magyarország földtani térképe

MAGMÁS KŐZETEK:

MÉLYSÉGI KŐZETEK:

* Savanyú kőzetek:

Velencei-hg., Mecsek
Idős, karbon (~400-300 millió éves) gránitok és azok telérkőzetei, az aplitok.

* Bázisos-ultrabázisos kőzetek:

Szarvaskő (Nyugat-Bükk)
Az egykori (jura: ~160 millió éves) óceáni litoszféra maradványaként fennmaradt ofiolit sorozat kőzetei: ércperidotit, gabbró, dolerit – mikrogabbró. Hasonló, részben triász kőzeteket találunk a közeli, a Mátra keleti részén található Darnó-hegyen is, elsősorban fúrásokban.

Gérce, Sitke (Kisalföld), Szentbékkálla (Balaton-felvidék, Káli-medence), Kapolcs (Déli-Bakony), Karancs-Medves (Nógrád)
A fent felsorolt területek fiatal bazalt vulkanitjaiban és piroklasztitjaiban találhatunk ún. xenolitokat (a feltörő olvadék által a mélyebb régiókból – elsősorban a földköpenyből - felragadott), ultrabázisos összetételű, elsősorban peridotit kőzetzárványokat.

VULKÁNI KŐZETEK:

* Savanyú-neutrális kőzetek:

Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaj-Eperjesi-hg.
Elsősorban andezit, a Mátrában és a Tokaji-hg-ben riolit, a Börzsönyben dácit is előfordul jelentős mennyiségben. A Tokaji-hg-ben gyakoriak az üveges változatok: obszidián, perlit, horzsakő. A vulkáni kőzetek mellett ezek törmelékes anyaga is jelen van (tufák).
Ezek a miocénben (~ 10-20 millió éve) keletkezett vulkáni képződmények az úgynevezett Belső-Kárpáti vulkáni koszorú részét képezik, amely egészen a Hargitáig húzódik. A felszín alatt nagy tömegben a Nyírség alatt is megtalálható. Hasonló korú miocén andezit a Mecsekben is megtalálható kis mennyiségben.

Velencei-hg., Recsk (Kelet-Mátra)
Eocén korú (~ 35-40 millió éves) andezit kőzetek, amelyek az országot DNY-ÉK irányban átszelő nagyszerkezeti vonal mentén törtek a felszínre. A felszín alatt a Zalai-medencében figyelhetők meg.

Polgárdi, Budai-hg
Idős triász (~ 240 millió éves) andezit kőzetek maradványai vannak.

Mecsek (Gyűrűfű) és a Mecsek előterében
Idős, perm korú riolit

* Bázisos kőzetek:

Kisalföld, Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Karancs-Medves
Fiatal pliocén-pleisztocén (~2-9 millió éves) bazalthegyek jelzik az egykori vulkanizmust. 

Szarvaskő
Jura korú (~ 160 millió éves) bazalt.

Mecsek
Alkáli vulkanizmus kőzetváltozatai: fonolit, tefrit, fonotefrit, bazalt. Képződésük a kora-krétában (~ 130-140 millió éve) történt.

 

METAMORF KŐZETEK:

Kőszegi-hg.: kvarcfillit, mészfillit, szericitfillit, grafitfillit, metakonglomerátum, zöldpala, metagabbró, szerpentinit, kloritpala, talkpala.
Az egykori óceáni aljzat üledékes és bázisos-ultrabázisos magmás kőzetei zöldpala fáciesű metamorfózison mentek át.

Soproni-hg.: csillámpala, gneisz, leukofillit, kvarcit- jellegzetes ásványok:kianit, sillimanit, andaluzit, turmalin-.
Az alpi hegységképződéshez kapcsolódó polimetamorf folyamatok során metamorfizálódott üledékes és gránitos kőzetek.
Fertőrákos: a csillámpala és gneisz mellett amfibolit is előfordul.

Szendrői-és Upponyi-hg.: fillit, agyagpala, márvány.
Idős paleozoikumi kőzetek metamorfózisa.

Bükk: agyagpala, metabazalt
Üledékes és vulkáni kőzetek kisfokú, regionális metamorfózisa.

Vilyvitányi kristályos rög: metahomokkő, paragneisz, csillámpala - jellegzetes ásványok:kianit, staurolit, sillimanit-.
Idős (~ 300 millió éves) üledékes kőzetek közepes-nagyfokú metamorfózisa.

Mecsek: fillit, gneisz, amfibolit, csillámpala, milonit
Felszínen a Mórágyi-rögben, mélyben a Mecsek előterében.

Polgárdi, Recsk-csak a felszín alatt-: szkarn (márvány)
Mészkőbe nyomuló idősebb (triász-Polgárdi) vagy fiatalabb (eocén-Recsk) andezitek hatására. - fontosabb ásványok: epidot, vezuvián, diopszid, gránát

Velencei-hg., Karancs: turmalinszirt, csomós- és búzapala, foltospala
Gránit (Velencei-hg) illetve miocén andezit (Karancs) hatására képződött

 

ÜLEDÉKES KŐZETEK:

VULKANOKLASZTITOK:

(A robbanásos vulkáni tevékenységhez kapcsolódóan- vulkáni hamu)

* Savanyú:
Riolittufa, dácittufa - Mecsek, Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükkalja, Tokaj-Eperjesi-hg.

* Neutrális:
Andezittufa, lapillikő, agglomerátum - Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra

* Bázisos:
Bazalttufa, bazaltos lapillikő - Kisalföld vulkáni kúpjai, Balaton-felvidék (Tihany), Karancs-Medves

TÖRMELÉKES ÜLEDÉKES KŐZETEK:

Mecsek: Perm-alsó triász vörös homokkő (ehhez kapcsolódik az uránércesedés). Boda környéki agyagkő. Felső triász- alsó jura korú folyóvízi eredetű homokkő (ebben képződött a feketeszén), szenes agyagkő. Alsó kréta korú sekélytengeri konglomerátum. Alsó-közép miocén korú homokkövek és konglomerátumok.

Dunántúli-középhegység: A Balaton-felvidéken a permi vörös homokkő sivatagi, folyóvízi eredetű. Lábatlan környéki homokköves-márgás összlet kréta idejű. Kréta és eocén korú konglomerátum, amely a bauxit és kőszén fedőkőzete és tarkaagyag. Oligocén eredetű homokkő (Hárs-hegy). Kvarchomok található Fehérvárcsúrgón, amely az üveggyártás alapanyaga. Sárisápnál kaolin található, mely a porcelángyártáshoz szükséges.

Északi-középhegység: Kréta korú az Upponyi-hg. mészkő alapú konglomerátuma. Az oligocén-miocénben keletkezett glaukonitos (zöld) homokkő tengeri eredetű, mellette durvább szemcsés konglomerátum is képződött. A Zempléni-hg-ben illit és kaolinit található.

KARBONÁTOS ÜLEDÉKES KŐZETEK:

Mecsek-Villányi-hg.: Nagy területű triász mészkő. A krétában tovább gyarapodott tengeri mészkővel, majd a pleisztocén forrásmészköve egészítette ki a hegység kőzeteit.

Dunántúli-középhegység: A permi törmelékes üledékekre nagy mennyiségben rakódott le sekélytengeri mészkő és dolomit. A jurában magas agyagtartalmú mészkövek keletkeztek, mint pl. a vörös gumós mészkövek. A krétában ismét sekélyvízi mészkő és márga keletkezett.

Bükk: Idős - perm-triász mészkő.

Aggtelek-Rudabányai-hg.: Triász mészkő

VEGYI ÜLEDÉKES KŐZETEK:

Mecsek: Mezozoikumi tűzkőgumós mészkövek

Dunántúli-középhegység: Tatai Kálvária-hegy rejti a jura időszaki mélyvizű tengerben keletkezett tűzkőgumós mészkővet és radiolaritot, amelyet már az őskorban is használtak.
Tihanyi-félsziget: hidrokvarcit (gejzirit) kúpok - Pl.:Aranyház

Északi-középhegység: Triász korú radiolarit - Darnó-hegy. Mátrában Szurdokpüspökinél és a Zempléni-hg-ben diatomit és limnokvarcit található.

Egyéb vegyi üledékes kőzetek:

Mangánérc: Úrkúton, Eplény (Bakony)

Vasérc: Rudabánya

Gipsz: Tabajd és Felsőpetény közelében a Dunántúli-khg-ban.

Barnakőszén: Dunántúli-khg és a Salgótarjáni-medencében

Lignit: Mátraalja (Visonta), Bükkalja (Bükkábrány)

Kőolaj, földgáz: Alföldi régió és a Zalai-dombság területén