A mecseki uránbánya remediációját (rekultivációját) a Mecsek-Öko Zrt. és a Mecsekérc Zrt. végezte el.

Ennek részeként felszámolták az uránbányászat föld alatti létesítményeit. A munkafolyamat összesen öt bányaüzemet érintő, mintegy 100 kilométer földalatti vágatrendszerrel, a 32 függőleges aknával feltárt bányatérségek szennyeződés-mentesítésére, a környezetre káros technológiai berendezések kiszerelésére és a bányatörvény előírásainak megfelelő hosszú távú biztonságos lezárására terjedt ki. Ezzel együtt a külszínre nyíló aknákat is lezárták, s az előírt műszaki megfigyelőrendszereket kiépítették.   

A külszíni létesítmények és területek rekultivációja során 62 hektár üzemi területet remediáltak, 700 ezer köbméter (zömmel radioaktív anyaggal) szennyezett talajt szállítottak el, illetve helyeztek el hulladéktárolóban, s 420 ezer köbméter úgynevezett inaktív talajt raktak le a területen. Emellett lebontottak 130 ezer köbméter térfogatú radioaktívan szennyezett épületet, és remediáltak 14 kilométer hosszú külszíni vízfolyást is.   

A beruházási programban szerepelt kilenc meddőhányó, összesen 123 hektáros területének tájrendezése is. Az ivóvízbázis védelme érdekében a meddőhányók körül mintegy 15 kilométer hosszban övárok-rendszert építettek ki. A teljes meddőfelületet befüvesítették.  

A zagytározók és környezetük rekultivációja során az első lépések egyikeként elkészült a pécsi ivóvízbázis védelme érdekében létesített kémiai vízkezelő üzem, valamint a hozzátartozó, a talaj- és rétegvizekbe kijutott kémiai szennyeződések eltávolítását, lokalizációját szolgáló kármentesítő rendszer is.    

A bányavíz kezelésére az eredeti tervnél lényegesen nagyobb műszaki tartalmat kellett megvalósítani: úgynevezett uránmentesítő üzemet hoztak létre. Többek között ennek is köszönhetően készülhetett el az a vízrendszer, amely biztosítja, hogy a területről csak egy ponton, ellenőrzött formában távozhat a víz. Ez 30 kilométer vezeték- és csatornahálózat kiépítését és üzemeltetését jelenti.   

A mecseki uránbányászat emberöltőt felölelő működése során tízezreknek jelentett biztos megélhetést, fontos szerepet betöltve a térség gazdaságában is. A bányászati tevékenység azonban gazdaságtalanná vált, így a kormány döntése alapján 1997 novemberétől megszűnt az uránbányászat a Mecsekben, működése során 1.200 kilométer vágat keletkezett, 21 ezer tonna uránfémet állítottak elő, s mintegy 50 millió tonna kőzetet termeltek ki.