A képen egy Lactobacillus faj mikroszkópos képe látható.
A laktobacilluszok tejből, illetve a tejben található tejcukorból tejsavat képeznek, ami savanyítja és tartósítja a tejet. Gram pozitív pálcák, nem spórásak, pálcák vagy megnyúlt fonálszerú sejtek formájában nőnek.
A Lactobacillus delbrueckii subspecies bulgaricus (1984-ig Lactobacillus bulgaricus néven volt ismert) a joghurtok előállítására használt baktériumtörzs. Az igazi joghurtot csak Bulgáriában és a környező balkáni országokban lehet előállítani, mivel a baktérium más éghajlati viszonyok között hamar elpusztul vagy elveszti fermentálóképességét. Miközben a tejcukorból tejsavat készít jellegzetes aromaanyagokat, például acetaldehidet is képeznek. Ezek az anyagok adják a joghurtok jellegzetes aromáját.
A laktobacillusz baktérium lebontja a laktózt, ezért segítségül lehet a laktózintoleranciában szenvedő betegeknek, akiknek hiányoznak a szervezetükből a laktózbontó enzimek. Az emberi bélrendszerben megtelepedő laktobacilluszok nem csak a laktóz emésztésében játszhatnak jótékony szerepet, de a bél mikroflóráját is normalizálják azáltal, hogy a bél pH-értékét nem engedik nagyon lúgossá válni és ezzel teret engedni bizonyos proteolitikus baktériumoknak, melyek a bélben elszaporodva toxinokat képesek termelni fehérjékből.