A rajzóspórás gombák (Chytridiomycota) törzsébe mintegy 500 faj tartozik, melyek egyostoros rajzóspórájú, mikroszkopikus méretű gombák. A sejtfalukat kitin és glükán alkotja. Jellegzetes sejttani képződményük a zoospórák és a planogaméták sejtmagja fölött kialakuló ún. magsapka, amely a riboszómák tömörülési helye.

Többségük harántsejtfal nélküli, cönocitikus mikroszkopikus telepeket képez. Ivaros szaporodású, vízben és talajban élő parazita, illetve szaprobionta szervezetek. A legtöbbször növényi és állati maradványokon élnek vagy algák és vízi állatok sejtjein élősködnek. Egyes fajaik fejlettebb növények parazitáiként veszélyes betegségek előidézői is lehetnek.

Egyetlen osztályba (Chytridiomycetes) soroljuk őket, amelyben három rendet különböztetünk meg: ősi moszatgombák (Chytridiales), talajpenészek (Blastocladiales), sokmagvú vízipenészek (Monoblepharidales).