Rozs (Secale cereale)

A rozs (Secale cereale) a pázsitfűfélék családjába tartozó konyuló négyoldalas kalászú gabonanövény. Közeli rokonságban áll a búzával és az árpával.  Kalásza két virágú. A pelyvája tarajos hátú és a toklászánál rövidebb, melynek a külső részéből szálka nyúlik ki. 1,25 és 2 méter közötti magasságra nőhet meg. Karcsú szalmáján több keskeny, szőrös bevonatú hosszú levél és a tetején karcsú kalász található. Keskeny szemtermése van. Az egyenes szárhajtású a közönséges, a bokros szárhajtású a bokros rozs. A búza és az árpa közeli rokona.Felhasználható liszt- és kenyérkészítéshez, sör, vodka, whisky előállításához. Állati takarmányként is hasznosítható.

A rozs minden valószínűség szerint Kis-Ázsiából származó gabonafélénk. Körülbelül 2500 évvel ezelőtt nemesíthették a hegyi rozsból. Európában csak ezt követően terjedt el. Leginkább a kelta és a germán törzsek termesztették.

A rozsról a római szövegek is említést tesznek a Rajna, a Duna és a Brit-sziget kapcsán. Idősebb Plinius szerint a rozs igen szegényes táplálék és csak az éhezés elkerülésére szolgál. A középkor óta széles körben elterjedt a termesztése Európa középső és keleti részein és fő gabonafélének számít a francia-német határtól keletre és Magyarország északi részén.

Fontosabb fajtái a nyíri rozs, a montagne, a probstei, az imperial és a schlanstädti, melyek nem megfelelő minőségű talaj esetén gyorsan degenerálódnak. Jó talaj esetén és ritkán vetve a bokros rozs kicserjésedik. Említhető még az őszi és tavaszi rozs is, de az utóbbit nem igazán érdemes vetni.

Leggyakoribb betegségei a gabonaüszög, a gabonarozsda, a gabonalisztharmat és a kormosság. Előfordulhatnak még egyéb, gombák által okozott betegségek is. A vonalkás apróbagoly (latinul Axylia putris) és egyéb lepkefélék lárvája is rozzsal táplálkozik.

A rozs alkalmas emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra, nagy tömegű szalmája az almozás mellett energiatermelésre, hőszigetelő építőanyagok gyártására stb. használható. Szemtermését emellett sör és égetett szeszek előállításához is használják. Alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazságtűrésű növény. Törökországban a búzafélékkel keverve vetik. Ez feljavítja a kenyér ízét és biztosítja a rosszabb években a bővebb termést.

A rozsból őrölt liszt kevesebb zsírt és több ásványi anyagot tartalmaz, mint a világosabb színű búzaliszt. A rostokban gazdag rozs kedvező élettani hatást fejt ki az emberi szervezetre. Gyakori fogyasztása kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkenti a koleszterinszintet és segít székrekedés, valamint aranyeres panaszok esetén is.

A rozs a következőket tartalmazza: B1-vitamin, kalcium, niacin, fehérje, keményítő, növényi rost, szerves só, szaharin, nitrogén, kazein és foszfát.