Vaccinium myrtillus
Népies neve: kukojsza
A fekete áfonya a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő 20-40cm magas cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, középhegységekben él. Alacsonyan növő cserjeféleség, a hangafélék családjába tartozó. Magyarországon a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, illetve a Bakony térségében a lejtős hegyek oldalán, valamint Győr-Sopron megye erdeiben, erdőszélein tömegesen előforduló növény. Levelei vékonyak 2-3 cm hosszúak, hegyes végűek, oldalai aprón fűrészesek.
A fekete áfonya kedvenc tápláléka a vadon élő állatoknak, medvéknek, fajdoknak.
A növény gyenge, leveles hajtásait, és érett termését gyűjtik. Bogyótermései mélykék színűek, hamvasak, ízük kellemes. A cserje május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik.
A levél (Myrtilli folium) cseranyagokat, flavonoidokat, iridoidokat, króm és mangán vegyületeket tartalmaz.
A termés (Myrtilli fructus) katechin típusú cseranyagot, gyümölcssavakat, invert cukrot, antociánglikozidát, tartalmaz.
A levélből készült tea jó szél- és vizelethajtó, megszünteti a bélrendszer hurutos megbetegedéseit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A levélből előállított szereket külsőleg összehúzó szerként alkalmazzák. Belsőleg történő használatra időskori cukorbetegség esetén alkalmazható szakorvosi felügyelet mellett.
A termésből szintén készítenek teát gyomor- és bélhurut, hasmenés kezelésére, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. Az áfonyabor erősítő hatású.
A vadon élő áfonya termésének tápértéke nagyobb a kiskertekben termesztettekénél.
Retinaproblémák, látászavarok esetén is felhasználást nyer.
Terméséből "gyógypálinkát" is főznek, melyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Baktériumölő hatással is rendelkezik.
http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Afonya_fekete?id=1
http://www.terebess.hu/tiszaorveny/vadon/fekete_afonya.html