Arctium lappa L.
Népies neve: keserű lapu, laboda, ragadáncs, bojtorjáng, bogáncs, bozogáncs
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Erdők szélén, utak mentén, előforduló, kétnyári növény. Szíves-tojásdad levelű növény, a tőlevelek nagyon nagyok, barázdáltak, főként az erős szár alatt. A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok.A nagy bojtorján (Arctium lappa), a pókhálós bojtorján (A. tomentosum) és a kis bojtorján (A. minus) is hasonló gyógyhatással bír.
Gyógyászati célokra a növény gyökerét hasznosítják. Az első éves még nem virágzó növények gyökerét kell gyűjteni, melyek tömörek, húsosak. A gyűjtés ideje október-április. A gyökér íze keserű.
A gyökér inulint (akár 45%-ban), nyálkát, keserűanyagot (szeszkviterpén laktonokat) és szerves savakat tartalmaz.
A bojtorján a népi gyógyászatban ismert jó vizelethajtó, vértisztító, epe- és vesekőoldó tulajdonságáról. Izzasztószer. Külsőleg bőrbetegségek - ekcéma, nehezen gyógyuló sebek - kezelésére ajánlott, valamint hajápoló-szerként is népszerű. Meggátolja a hajhullást és a korpásodást, valamint a zsírosodást. Kivonatait reumatikus izom és ízületi fájdalmak ellen bedörzsölő-szerként alkalmazzák. Jó hajápoló szer.
http://www.gyogynovenyhatarozo.hu/gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9nyek/Bojtorj%C3%A1n-nagy
http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Bojtorjan_nagy?id=25