Kapor, kerti (Anethum graveolens L.)

Anethum graveolens L.

Népies neve: uborkafű, fűszerkapor

Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik, közismert fűszer- és gyógynövény. A Földközi-tenger vidékéről származik, hazánkban nem őshonos, de régóta termesztik. Az édesköményhez hasonló megjelenésű növény, azonban jellegzetesen kapor illatű. Levelei finoman, 2-3-szorosan szárnyaltak, levélkéi fonalszerűen szálasak. Összetett ernyővirágzata boltozatos, 30-50 ernyőcske alkotja, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. 3-5 mm hosszú ikerkaszattermése barnás, széles elliptikus, általában részterméskékre széteső, oldalsó bordái szárnyszerűen kiszélesednek.

A kapor virágos hajtását és apró, tojásdad alakú iker-kaszattermését használják gyógyászati célra. A nyár folyamán gyűjtik.

A kapor illóolaja karvont, limonént, dillapiolt tartalmaz.

A kapor illóolaja enyhíti a puffadást, a gyomorfájást, szélhajtó, és csillapítja a bélgörcsöket. A nők régóta kihasználják a kapor jótékony hatását az altesti fájdalmak, a menstruációt kísérő tünetek enyhítésére, a szoptatós anyukák pedig tejképződés serkentésére fogyasztják, a kismama-teák jellegzetes ízt adó, kedvelt összetevője.

* Az Ebers-papiruszban amment néven leírt növény a kapor.

* A Földközi-tenger vidékéről származó fűszert a római légionáriusok hozták be Pannóniába és Európába.

* A középkorban varázserejű növénynek tartották a boszorkányok ellen.

* A híres római gladiátorok a kapor terméséből sajtolt olajjal dörzsölték be testüket, a kapornak ugyanis titokzatos erőt tulajdonítottak.