Kukorica (Zea mays)

Zea mays L.

Népies neve: tengeri, törökbúza, málé

A pázsitfűfélék (Gramineae) családjába tartozik. Hazánkba Amerikából került ez az ipari célokra termesztett egyéves, kétlaki növény. Magas, erőteljes növekedésű fűféle. Virágai váltivarúak, porzós virágai végálló bugában állnak, termős virágai a levélhüvelybe burkoltak, világossárga vagy ibolyakék bibeszálakkal.

A torzsavirágzatának bibeszárai hasznos hatóanyagokat tartalmaznak, ez nevezik kukoricabajusznak. A termés, az érett torzsák betakarításakor, ősszel gyűjtik, majd megszárítják.

Figyelni kell arra, hogy a torzsát borító levélből kiálló rész gyakran penészes, ezt haladéktalanul el kell távolítani.

Kukoricakeményítő. A kukoricabajusz - a szárított bibeszálak - szaponint, cseranyagot, karvakrol tartalmú illóolajat, flavonoidokat, káliumsókat nagy mennyiségben tartalmaz.

A népi gyógyászatban húgyúti problémák esetén, vesekő és vesehomok megelőzésére alkalmazzák, de gyakori része a fogyasztótea keverékeknek is. Enyhe vizelethajtó hatású. A növény maga viszont gyulladásgátló hatást is kifejt. A kukorica el nem szappanosítható zsíranyaga a fogíny kezelésében hatékony.

A kukoricamagból kinyert keményítőt hintőporok és púderek, tabletták előállítása során úgynevezett gyógyszer-technológiai segédanyagként is hasznosítják.

A csírájából előállított olaj étkezési célokra alkalmas.