A képen egy mélyebben fekvő mezőgazdasági terület felületén besűrűsödött vörösiszapréteg látható. A felülete fagyott, emiatt rá lehet lépni.
Olvadás után paszta állagú anyagra kell számítani, tehát 4 hónappal a baleset után még nagy a vörösiszap nedvességtartalma. Az ilyen vastagságú réteg nehezen szárad ki a vörösiszap erős vízkötése miatt.
Idővel, főként a meleg beálltával természetesen kiszárad a felső réteg, ami nagymértékű porzást eredményezhet. A finom port messzire szállíthatja a szél. Lúgos kémhatású finom szemcsés porról van szó, ami a szembe, a bőrre és a tüdőbe kerülve nemcsak irritáló, de maró hatású is lehet.
A vörösiszapot tehát még a kiszáradás előtt el kell távolítani a felszínről, ahol az ilyen vastag réteget képez. 1-2 cm-es vékony réteg esetében a beszántás is jó megoldás a kiporzás ellen.