Fenyő, erdei (Pinus sylvestris)

Pinus sylvestris

A fenyőfélék (Pinaceae) családjába, a fenyő (Pinus) nemzetségbe tartozó, nyitvatermő, egylaki fa. Előfordulása mérsékelt éghajlatú területeken, dombvidékeken vagy hegyvidékeken, tűlevelű erdőkben jellemző. Őshazája Eurázsia. Hazánkban is őshonos.

Fásszárú növény. Törzse egyenes, hengeres. Felszíne repedezett, színe vöröses-barna. Koronája keskeny kúp alakú. Ágai vízszintesen állnak. A levelek csúcsa hegyes. Szélük ép fűrészes, színük kékes-zöld. Örökzöld. A törpehajtásokon kettesével álló tűlevelek tövét közös hártyás. A tűlevél 4-7 cm hosszú, merev, legtöbbször jól láthatóan csavarodott. Keresztmetszete félhold alakú, kissé lapos. Élettartama típusok szerint változóan 2-7 év.

Tobozvirágzata van. Termése hengeres alakú vagy tojásdad alakú toboztermés, barna színű. Toboza csüngő,2,5-7 cm hosszú, 3,5 cm széles. Két év alatt érik be. Hosszúkás szárnyas magja pettyezett.

Gyógyításra a friss vagyszárított hajtást, friss fenyőtűből nyert illóolajat  (fenyőtűolaj) és a gyantából származó illóolajat (terpentinolaj) használják. Hatóanyagai az alfa- és béta-pinén, a kamfén, a limonén, a karén és a bornil-acetát a hajtásokban található keserű anyag és gyanta.

A leveleiből kivont illóolajat széles körben használják. Antiszeptikus, különösen jó hatással van a légutakra. Emésztőszervi panaszok esetén is hatásos.

 A népi gyógyászatban  akut léguti betegségben,  köhögés,torokfájás, rekedtség és orrdugulás esetén használják. A terpentinolaj belsőleg hólyaggyulladás, epekő esetén és foszformérgrzésnél használják, alkalmazzák külsőleg horzsolások, égések, fagyások és bőrsérülések esetén.