Fahéjfa (Cinnamomum zeylanicum)

Cinnamomum verum vagy C. zeylanicum

Népies nevei: ceyloni fahéj, cinet, cimet vagy cinnamomi

A fahéjfa, a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó Cinnamomum növénynemzetség egyik legismertebb faja. Gyakran fahéjnak nevezik a kassziát (Cinnamomum aromaticum vagy C. cassia) is.

A 10–15 méter magasra növő fa fiatal ágainak kérgéből lehántással, majd őrléssel készítik a fahéj néven ismert fűszert. Három fajtáját ismerjük. A legjobb minőségű a ceyloni, majd a kínai és malabári fahéj.

A jóízű, finom illatú fahéj Kínából és Ceylonból származik, ahol egy vadontermő trópusi fa héja adja magát a fűszert.

Ceylon (Srí Lanka) szigetén és a Szunda szigeteken, valamint Kínában vadon előforduló, és termesztett fák ágairól lefejtett sötétbarna színű fűszer (Cinnamomi cortex). Jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer.

Vágott darabokban, vagy őrölt állapotban kerül forgalomba. Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz.

A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, finomabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető, a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai kb. 1 mm vastag és fás.

Gyógyításra a fahéjfa fiatal hajtásainak szárított külső parafáját és az alatta levő, szövetektől megtisztított kérget használják, melyek visszavágott ágakon nőnek.

A népi gyógyászatban alkalmazzák hasmenéses problémára,náthára, influenzára, férgrsségre, külsőleg sebtisztításra.

Kutatások alátámasztották hogy a fahájkéreg alkalmazható emésztési zavarokban, görcsös panasztok esetén, étvágytalanság, hasmenés esetén. A fahéj illóolajának görcsoldó és gyulladásgátló hatása van. Hatékony különböző gomba és baktériumtörzsekkel szemben.