Gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Convallaria majalis

népies nevei: májusivirág, kakukkvirág

A gyöngyvirág a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol a talaj nyirkos. Még meszes talajon is tenyészik, ha árnyékba telepítik, és a föld nem szárad ki hamar. Kedvelt lágyszárú, évelő virág és gyógynövény, sokfelé kertekben ültetik.

15-25 cm nagyságú, egyenes felálló szárú növény. A levelek száma kettő, ezek tojásdadok, ép szélűek, hosszú nyéllel kapcsolódnak a szár alsó részéhez. Virágai a hosszú, vékony szár végén nyílnak, egy oldalra néző, bókoló fürtben. A virágok fehérek, harangalakúak, illatosak. Termése eleinte zöld, majd éretten piros, gömbölyű bogyó, mely mérgező! Kúszó gyöktörzse segítségével terjed. Májusban virágzik (májusi gyöngyvirág), üde erdőkben. A virágzási ideje május-június között van.

A talajban tarackszerű, vékony, elágazó rizómái futnak. Ebből fejlődik a hajtás, aminek a csúcsi részén hártyás allevelek és 2 hosszú nyelű, élénkzöld lomblevél fejlődik. A levelek lemeze 10–20 cm hosszú, elliptikus, hegyes csúcsú.

Felhasználható részei: a drogot a földfeletti nyáron gyűjtött hajtásai valamint késő ősszel vagy kora tavasszal ásott gyökértörzse képezi.

A növény hatóanyagai:konvallatoxint és más szívre ható glikozidokat, szapononokat, illóolajat, gyantát tartalmaz.

konvallatoxin

Drogja a lomblevele (Convallariae folium), amit a gyógyszeripar dolgoz fel. Mérgező növény: szívglikozidjai (convallatoxin) és szaponinjai rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes. Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek.