A vetési bagolylepke hernyója ( mocskospajor)

A vetési bagolylepke (Agrotis segetum) hernyója a mocskospajor, rendszertani besorolása:

• Törzs: Arthropoda
• Osztály: Insecta
• Rend: Lepidoptera
• Alrend: Glossata
• Család: Noctuidae
• Nemzetség: Agrotis

A bagolylepkék közül a vetési bagolylepke (Scotia segetum), a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera), a somkóró bagolylepke (Heliothis maritima) és a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) lárvái okozhatnak jelentős károkat.

A gyapottok bagolylepke vándorfaj, általában délről érkeznek, de az éghajlat melegedése során hazánkban is áttelelhet. Báb alakban telel a talajban és az első egyedek május folyamán jelennek meg. A lepkék tojásrakása folyamatos, tojásaikat a levélre, virágokra, kukoricánál levélre, címerre, bibeszálra, a csuhélevelek csúcsára helyezik el. A somkóró báb, a vetési pedig kifejlett lárvaként át tud telelni. Magyarországon mindegyik kártevő 2-3 nemzedékes. A vándorlepkék első nemzedéke általában júliusban, a második augusztusban, míg a harmadik szeptember-októberben rajzik. Az áttelelők első nemzedéke május-júniusban, míg a második július-augusztusban rajzik. 

Mindegyik kártevő lárva polifág, szinte az összes termesztett szántóföldi és zöldségnövényben képesek kárt tenni, kukoricán, napraforgón, paprikán, paradicsomon, babon és még számos kertészeti dísz- és haszonnövényen. A számára kedvező körülmények között rövid alatt tarrágást tud okozni. Azonban a kártételük viszonylag könnyen legyőzhető, mivel a vetési bagolylepke kivételével a lárva nem fénykerülő, ezért a növény felszínén károsít.

Kártételüknek közös jellemzője, hogy a hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést károsítja, így például kukoricán a fejlődő szemeket rágja, napraforgón a tányérba fúr bele, paprikán és paradicsomon a fejlődő bogyók belsejébe rágja magát a hernyó, üvegházban gerberán pedig a fejlődő virágokon táplálkozik. Kártételének következtében a sebzéseken, a hernyó ürüléke és a befolyó víz által másodlagosan megtelepedhetnek különböző kórokozók, pl.:fuzárium, szürkepenész, rothadást okozó baktériumok - amelyek csökkenthetik a termés mennyiségét és rontják a minőségét.

A vetési bagolylepke hernyója a mocskospajor a növény kelésekor a talajfelszín alatt  1-2 cm-re elrágja a növény szárát, ami által a vetés foltosan kiritkul. A lárva képes a talaj felszínén egyik növényről a másikra átmászni. A vetési bagolylepke hernyója a fejlettebb növények szárába berág. A többi bagolylepke hernyója kezdetben a levélen hámozgat, később lyuggat, karéjoz. Súlyos esetben csak a levél főerei maradnak meg. A nagyobb hernyók ezután rávonulnak a növény generatív részeire, ahol szintén nagy kárt okoz. 

A hernyók elleni hatékony védekezés érdekében fontos szerepe van a helyi előrejelzésnek. Az imágók rajzásának megfigyelését ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapdával vagy fénycsapdával végezhetjük. A lárvakelés a rajzáscsúcsot (tojásrakást) követően 4-7 napra várható, ha a hőmérséklet 25 °C feletti, ekkorra kell időzíteni a védekezést. A védekezést nehezíti, hogy a délről érkező nőstények tojásrakásra korábban érhetnek, mint az itt áttelelt populációk, valamint az évek többségében az imágók rajzása júniustól augusztus végéig gyakorlatilag folyamatos. Ennek következtében folyamatos a tojásrakás és a lárvakelés, ezért a hernyók korösszetétele sokszor vegyes. Ilyenkor ismételt védekezésekkel tudjuk megoldani az adott kultúra védelmét. Leginkább az imágók és a fiatal hernyók irthatók eredményesen, ezért az imágók rajzásának megfigyelése és a peték szignalizációja nagyon fontos a védekezési időpont helyes megválasztásához. Kémiai védekezés a kultúrában engedélyezett készítményekkel: kitinszintézis gátlókkal (diflubenzuron, lufenuron, triflumuron, teflubenzuron), Bacillus thuringiensis törzsekkel, valamint lárva és tojásölő hatással is rendelkező hatóanyagokkal, pl: indoxacarb használatával. Vegyszerrel legeredményesebben fiatal lárvák ellen védekezhetünk. A rajzáscsúcsot követően 14-18 nap után kell a kezelést elvégezni.