A gubacsatkák helye az állatok rendszerében:
- Ország: Állatok (Animalia)
- Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
- Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
- Alosztály: Atkák (Acari)
- Öregrend: Valódi atkák (Acariformes)
- Rend: Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes)
- Alrend: Elöllégnyílásos atkák (Prostigmata)
- Alrendág: Eleutherengona
- Öregcsalád: Gubacsatkaszerűek (Eriophyoidea)
- Család: Gubacsatkafélék (Eriophyidae)
- Alcsaládok
- Ashieldophyinae (Aberoptinae)
- Cecidophyinae
- Gubacsatkaformák (Eriophyinae)
- Nothopodinae
- Levélatkaformák (Phyllocoptinae)
A gubacsatkák (Eriophydae) apró, fehéres vagy vöröses színű kis állatok, testük megnyúlt, majdnem féregszerű és nagyon ritkán haladja meg a 0,25 mm-t. A hátukon pajzsformájú lapocskával borított fejtoruk potrohukkal összenőtt. Az atkákra jellemző nyolc láb helyett a gubacsatkákon csak négy fejlődött ki, ezek mind előre irányulnak, ötízűek s karomban és egy tollas sertében végződnek.
A szívásra berendezett szájszerveken egy pár tűformájú, egy ízből álló rágócsápot és egy pár három ízből álló állkapcsi tapogatót különböztethetünk meg. Szemek és lélekzőszervek sohasem fordulnak elő.
A gubacsatkák a növényeket szállják meg, de csak ritkán élnek szabadon, mert a megfertőzött növényi részeken gubacsokat idéznek elő és ezeknek belsejét használják lakóhelyül.
A legtöbb gubacsatka faj gazdanövényspecialista; azonos családba tartozó növények közül válogat.Ha más növényre kerülnek át, hamarosan elpusztulnak. A gubacsatkák többsége évelő növényeken (főleg fák és bokrok levelein) élősködik, de vannak olyan fajok is, amelyek fűfélékre vagy gyomnövényekre szakosodtak, néhány fajuk pedig páfrányokon, illetve zsurlókon él.
Ismertetebb fajaik:
- Aceria erinea, Aceria erineus: dió nemezes gubacsatka
- Aceria phloeocoptes: szilvakéreg-gubacsatka
- Aculus schlechtendali: almatermésűek levélatkája
- Cecidophyes ribis: ribiszke-gubacsatka
- Eriophyes tristriata, Aceria tristriatus: dió szemölcs gubacsatka
- Eriophyes padi: szilvalevél-gubacsatka
- Eriophyes vitis: szőlő-gubacsatka
Brehm: Az állatok világa,
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gubacsatkaf%C3%A9l%C3%A9k, letötve: 2013. 07.10.
Györfiné Molnár Júlia: Károsító gubacsatkák; http://veol.hu/hasznos/karosito-gubacsatkak-1355546, letöltve: 2013. 07.10.
Farkas Henrik: Gubacsatkák. Fauna Hung. 81. Akadémiai Kiadó, Budapest., , 1966