Vízszintemelkedés

A linkként elérhető videó a sarkok jegének elolvadása következtében előrejelezhető
80 méternyi vízszintemelkedés után kialkult helyzetet mutatja.

A szárazföld jelenlegi határait sárga vonallal jelölik, a 80 m-es vízszintemelkedés utáni partvonalat  pedig maga a topográfiai térkép adja.

A sarki jégsapkák óriási vízmennyiséget tárolnak jég formájában. Grönland (409 ezer négyzetkilométer) jégtakarójának teljes elolvadása mintegy hét méterrel növelné meg a tengerek szintjét, az Antarktisz (13 millió 200 ezer négyzetkilométer) jegének elolvadása viszont már több mint 70 méteres vízszintemelkedéssel járna.

A déli sarkvidék nyugati jégtakarója 2005. óta gyorsított ütemben veszít a tömegéből. Az amerikai Austinban lévő Texasi Egyetem kutatócsoportja két GRACE típusú mesterséges hold által 2002. és 2009. áprilisa között továbbított adatokat dolgozott fel. Ennek alapján az Antarktisz nyugati részén az évi jégveszteséget 132 milliárd tonnára (gigatonna) becsülik, a bizonytalansági tényező 26 gigatonna egyik vagy másik irányban. A keleti részre vonatkozó adat 57 gigatonnát jelez, jóval nagyobb, 52 gigatonnás bizonytalansági tényezővel. Az Antarktisz hamarosan jelentős tényezővé válhat a tengerek szintjének emelkedésében - vélekednek a kutatók.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint az Antarktisz hőmérséklete mára feltehetően 6 fokkal meghaladta a legutóbbi, 128 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett nagy jégkorszakközi felmelegedés hőmérsékletét: ez 3 fokkal magasabb, mint amennyi a korábbi becslésekben szerepelt. Az őskori felmelegedés következtében a tengerek szintje 4-6 méterrel meghaladta a mait.

Ugyanakkor  rövidtávon a legtöbb tudós 2030-ig 18 centiméter, 2070-ig 44 centiméter vízszintemelkedéssel számol. Tehát a 80 méteres emelkedésig még van egy kis időnk, hogy felkészüljünk a Földet átformáló változásokra.