Mágneses módszerek

Source of the photo
http://www.geovision.com/magnetic.php
Author of the description
Vaszita Emese

A földi mágneses tér irányának és nagyságának mérése a geofizikai kutatások egyik fontos szakterülete, amelyet főként az ősföldrajzi rekonstrukciókban (paleomágneses mérések) és a rétegtani kutatásban (magnetosztratigráfia) használnak. Ezek együttes alapját az a jelenség szolgáltatja, hogy a mágneses tulajdonságú ásványok keletkezési hőmérsékletükön a saját mágneses terüket a Föld adott pillanatban fennálló mágneses térirányával párhuzamosan építik fel. Alacsonyabb hőmérsékletre hűlve ez az irány „belefagy” az ásványba, és akkor sem változik meg, ha a Föld mágneses terének iránya időközben módosul, vagyis a mágneses pólus elvándorol a helyéről. Az „ásványba fagyott” és a fennálló mágneses térirány közötti szögeltérést azonban csak kisebb részben idézi elő a pólusvándorlás. Nagyrészt az ásványszemcse fordul el az alatta levő kisebb-nagyobb kőzettesttel, szerkezeti egységgel, vagy akár az egész kontinenssel együtt. Ezzel a módszerrel megállapítható, hogy az egyes kontinensek hol terültek el akár több százmillió évvel ezelőtt, és hogyan jutottak a mai helyzetükbe az idők során. Bebizonyosodott az is, hogy a mágneses pólusok „északi” és „déli” jellege fel is cserélődhet. Ilyenkor a Föld mágneses tere fokozatosan legyengül, majd ellentétes előjellel újra felerősödik; így a pólusok már fordított mágneses jelleget mutatnak a korábbi állapothoz képest. Ezt igazolja az, hogy az óceánközépi hátságok két oldalán szimmetrikusan egymástól eltérő mágneses tulajdonságú kőzetsávok helyezkednek el, amelyek mágnesezettsége „normál”, illetve a maihoz képest „fordított” lehet.

A mágneses módszerek a Föld mágneses terének nagy pontosságú mérésén alapulnak. A mérések azon felszín alatti objektumok, földtani szerkezetek jellemzőiről nyújtanak információt, amelyek mágnesezettsége eltér a környezetük mágnesezettségétől. Az eltérés az adott területre jellemző átlagos mágneses térerősséghez képest anomáliaként jelentkezik. A méréseket magnetométerrel végzik a keresett objektumok horizontális kiterjedésének figyelembevételével, egy megtervezett horizontális rácsháló csomópontjaiban.

Mágneses módszert alkalmaznak nagy mélységű földtani viszonyok megismerésére, vasérctelepek, eltemetett mágneses vagy mágnesezhető anyagok (pl. vashordók) felkutatására.

Source of description

http://www.geovision.com/methods.php

Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek, Eötvös Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-463-542-3

Pethő Gábor, Nagy Péter (2011) Geofizika alapjai, Digitális Egyetem http://meip.x5.hu/files/1574 megtekintés 2012.06.11.

Szűcs István: Fizikai módszerek a Föld megismerésében: a geofizika tudománya, Földtudományi Alapismeretek 19. fejezet. http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/book.html. Megtekintés: 2012. június 8.