Gyalogakác (Amorpha fruticosa L.)

Amorpha fruticosa L.

A gyalogakác (ámorfa, ámorakác, false indigo, bastard indigo, indigobush, Gemeiner Bleibusch) a Fabaceae (hüvelyesek) család  Amorpha nemzetségébe tartoz 3-4 méterre megnövő cserje. 

Gyökérzete mélyre nyúlik és vízszintesen is nagy kiterjedésű. Hajtásai folyton növekednek, bordásak, sárgászöldesek vagy szürkésbarnák. Fiatalon finoman szőrösek, megsebezve vöröses nedvet könnyeznek. Az idősebb hajtások kérge sima, szürkésbarna, kiemelkedő paraszemölcsökkel. Szórt állású levelei páratlanul szárnyasak. A virágok a hajtásvégeken egyedül vagy kettes-ötös fürtökben nyílnak. 

Termése 6–9 mm hosszú, görbült, nem felnyíló hüvely, amely egy, néha két magot tartalmaz. A hüvely fiatalon zöld, éretten sárgás- vagy szürkésbarna, felszíne kopasz, a gyantamirigyektől bibircses. Tojásdad alakú magja fényes sárgásbarna.

A gyümölcs rotenoidot, 6'-O-β-D-glucopyranosyl-12a-hydroxydalpanolt tartalmaz.

A gyalogakác az USA délkeleti (Florida, Luisiana, Alabama) és Mexikó északkeleti államaiban őshonos.

Napjainkra elterjedt és gyakori az Egyesült Államoknak a Szikláshegységtől keletre eső részén és déli államaiban, jelen van Kanadában és Mexikóban. Ázsiában is terjed, megtalálható Irakban, Pakisztánban, Kínában, Koreában és Japánban. Európa legtöbb országában (kivéve Írországot, Spanyolországot, Portugáliát, Németországot, Lengyelországot, Skandináviát és a balti államokat) meghonosodott, de megtalálható Oroszországban és Törökország keleti partvidékén is.

A faj az 1900-as évek elejétől Magyarországon is megtalálható.  

A gyalogakác hazánkban jelenleg szórványosan szinte mindenütt megtalálható.Tömeges előfordulása a Nagyalföldre, elsősorban a Tiszának és mellékfolyóinak, valamint a csatornáknak a völgyére jellemző.

A gyalogakác erőteljesen gátolhatja az erdőfelújítást. Ahol tömegesen fordul elő, ott gyors kezdeti növekedésével elnyomja a fiatal fákat, és csak igen nagy költséggel szorítható vissza. Az ártéri erdők felújításánál nagy gondokat okoz. Az erdészet szinte egyértelműen gyomfajnak tekinti. A gátrendszereken elburjánzó állományainak gyökérzete gyengíti a töltések állagát, és a folyó menti munkagép-felvonulási sávokat is járhatatlanná teheti. Gyorsítja a csatornák és fokok eltömődését.

A gyalogakác terjedése legnagyobb átalakító hatással az ártéri természetes fátlan és cserjés növényzetre van. Az áradások alkalmával szétterített termései révén ezeket az élőhelyeket ellepi. Kaszálókon, legelőkön kezelés híján egyeduralkodóvá válhat, főleg akkor,ha a gyepek ellenálló képessége valamilyen okból kifolyólag (kezelés hiánya, túllegeltetés, hosszan tartó árvíz) meggyengült.