Tesztorganizmus neve |
|
Latin név |
Azotobacter agile |
Magyar név |
Talajlakó, nitrogénkötő baktérium [1] |
Angol név |
|
Rendszertani besorolás |
|
- ország |
Bacteria [2] |
- törzs |
Proteobacteria [2] |
- osztály |
|
- rend |
Pseudomonadales [2] |
- család |
Pseudomonadaceae [2] |
- nemzetség/nem |
|
- faj |
Azomonas [2] |
Tesztorganizmus jellemzői |
|
Élőhely |
Talaj és feszíni víz [3] |
Fontosabb külső jegyek |
Nagy, ovális, ellipszis vagy gömb (pleomorf) sejtek. A sejtek általában 2,5-6,4 μm hosszú és 2,0-2,8 μm szélesek. [4] |
Táplálkozás |
szénhidrát-bontás [6] |
Szaporodás |
hasadással [6] |
Egyéb fontosabb jellemzők |
Az OKI-ban fenntartott törzs. |
Szabványok és referenciák |
|
Szabványosított tesztmódszer? |
igen |
Szabvány típusa, száma |
MSZ 21978/30-1988 [5] |
Nem szabványos tesztmódszerek |
Dehidrogenáz enzimaktivitás gátlási teszt talajra adaptált, direkt kontaktra illetve talajszuszpenzióra kidolgozott változata (BME ABÉT) [8] |
Környezettoxikológiai alkalmazás |
|
Tesztorganizmus fenntartása |
A tesztbaktérium törzstenyészetét kémcsőben ferdére szilárdított Fjodorov-féle agar táptalajon 2 hetenkénti átoltással tartjuk fenn. Az átoltást steril kaccsal végezzük Fjodorov-táptalajra, a tenyészetet 48 óráig 28°C hőmérsékleten inkubáljuk, majd hűtőszekrényben tároljuk 5-10°C hőmérsékleten. A tesztbaktérium érzékenységét félévenként ellenőrizzük 1000 mg/dm3 koncentrációjú rézoldat hígításaival. [5] |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői |
Alacsony oxigén-koncentráció mellett is előfordul, amely ideális a nitrogén-fixálás szempontjából. Az Azotobacter genus összes faja aerob, tápanyagforrásukat különböző szénhidrátok, alkoholok és szerves savak képezik. Mesterséges táptalajon nitrogén jelenléte nélkül is élhet. Optimális pH tartomány 7,0-7,5 [7] |
Tesztorganizmus érzékenysége |
A szennyezőanyagok széles skálájára érzékeny tesztorganizmus. Túlságosan is érzékeny, így a teszt során, a szennyezőanyag toxicitásán kívüli okok is okozhatnak gátlást. Screenelésre, a negatív minták kiszűrésére javasolható. Szerves és szervetlen szennyező anyagok esetén is alkalmazható. [8] |
Tesztmódszer alkalmassága |
Szennyezett talaj káros hatásának jellemzése [9] |
Tesztelés elve |
Dehidrogenáz enzimaktivitás változása a hígítással [9] |
Tesztmódszer leírása |
Az Azotobacter agile laboratóriumi tenyészete alkalmas a hulladékban lévő mérgező szerves és szervetlen komponensek talajbaktériumokra kifejtett hatásának jelzésére. A hulladék ökotoxikus hatását a tesztbaktérium 28°C hőmérsékleten meghatározott inkubációs idő (48 óra) alatti szaporodása, illetve a szaporodás gátlása alapján értékeljük. A szaporodást vörös szín megjelenése kíséri, amely a táptalajhoz adott trifenil - tetrazoliumklorid dehidrogenázenzim jelenlétében redukálódott formájától, a trifenil-formazántól származik. [5] |
Mérési végpontok |
Dehidrogenáz aktivitás megléte vagy hiánya, illetve csökkenése, a hígítással: EC20, EC50 [8] |
Vizsgálati végpontok |
Dehidrogenáz aktivitás megléte vagy hiánya, illetve csökkenése, a hígítással: EC20, EC50 [8] |
Méréshez szükséges műszerek |
Vizuális (alternatív elektronakceptor színének megjelenése: igen, nem), vagy fotométer (alternatív elektronakceptor színintenzitása) [8] |
Tesztek időigénye |
48 óra [8] |
Egyéb |
|
Megjegyzések |
|
[1.] Definition-of.net Online Dictionary http://www.definition-
of.net/meghat%C3%A1roz%C3%A1sa-azotobacter+agile
[2.] The Taxonomicon http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonTree.aspx?id=272094
[3.] MOKKA Lexikon / Azomonas agilis https://lexikon.mokkka.hu/lexikon/a
[4.] SpringerImages http://www.springerimages.com/Images/RSS/1-10.1007_0-387-
30746-X_26-5
[5.] Környezetvédelmi Információ: Veszélyes hulladékok vizsgálata – Azotobacter agile
teszt Az MSZ 21978/30-1988 számú szabvány alapján
/sites/default/files/Vesz%C3%A9lyes%20hullad%C3%
A9kok%20vizsg%C3%A1lata%20AGILE.pdf
[6.] Debreceni Egyetem Talajökológia előadás anyag (Dr. Kátai János 2007)
https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:-
LZpfWgihZkJ:www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl%3D42/4_eloadas.ppt+&hl=hu
&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESgmpYmCC19_jDwB8jN58k4zHXQytK2i9nr_ekZ
Cf9ICQg02aqb-
k8gXVXGuVOwDjB0vYzqB6nzQUXslcduj0mtQzPsrRj5S9kz7upv7L5xCloJ88--
3FZIH2TKIKaMRtk75Rhvb&sig=AHIEtbT1ghKx78CZJdv1U-
t6aFgJTNyeug&pli=1
[7.] Digitális Tankönyvtár – Talajökológia (Kátai János 2011)
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:hnloLmvGVS0J:www.tanko
nyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/0010_1
A_Book_adaptalt_01_Talajokologia.pdf+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
[8.] BME – ABÉT Környezettoxikológia 2. előadás (Molnár Mónika, Gruiz Katalin 2012)
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:2HaK5CQsSsgJ:enfo.agt.b
me.hu/drupal/sites/default/files/K%C3%B6rnyezettoxikol%C3%B3gia_2_ea_toxicit
%C3%A1si_tesztek_MT.pdf+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
[9.] Ph.D. értekezés Molnár Mónika – OMIKK – BME 2006: Szennyezett talaj
ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációja – tervezéstől az alkalmazásig
http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Vegyeszmernoki_es_Biomernoki_Kar/20
07/Molnar_Monika/ertekezes.pdf