Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Gallus gallus domesticus |
Magyar név | Házityúk, más néven csirke |
Angol név | Chicken |
Rendszertani besorolás | |
- ország | Animalia (Állatok ) [3] |
- törzs | Chordata (Gerinchúrosok), altörzs: Vertebrata (Gerincesek) [3] |
- osztály | Aves (Madarak) [3] |
- rend | Galliformes (Tyúkalakúak) [3] |
- család | Phasianidae (Fácánfélék) alcsalád: Phasianina (Fácánformák) [3] |
- nemzetség/nem | Gallus [3] |
- faj | Gallus gallus, alfaj Gallus gallus domesticus [3] |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | Háziasított; ma már az egész világon találhatóak csirkeólak. Vad ősei Délkelet-Ázsiában éltek, háziasítása is ezen a vidéken történt meg. [3] |
Fontosabb külső jegyek | Testét toll borítja, szárnyas, hátsó lábain jár. Különböző fajtái ismertek, ezek súlya 0,5 – 7 kg között változik. Tarajjal rendelkezik, a hímé (kakas) nagyobb a nőstényénél (tojó, tyúk). Csőrük alatt is található egy kisebb bőrlebeny. A kakasok feltűnő farktollakkal is rendelkeznek. [3] |
Táplálkozás | Mindenevő: magokat is apró rovarokat, gyűrűsférgeket, lárvákat fogyaszt. |
Szaporodás | Váltivarú, tojással szaporodik. Az utódot csibének nevezzük. |
Egyéb fontosabb jellemzők | A háziasítás óta a fácánfélékre jellemző, amúgy is gyenge röpképessége tovább csökkent. Erősen területhűek, ha szabadon engedik őket, estére akkor is visszatérnek az ólba. Jellegzetes kotkodácsoló hangja messziről felismerhető. A kakas pedig időnként - általában csak reggel, de néha napközben is - a fajra jellemző éles hangjelzést ad ki, vagyis kukorékol. Az alfajon belül több fajtát is megkülönböztetünk, melyek méretük és tollazatuk színe szerint különíthetőek el. A leggyakoribb tollazat-színek a fekete, barna, vörös, homokszínű, ritkán zöldes; a tollazat sokszor nem egyszínű, hanem 2-3 nagy, eltérő színű foltot figyelhetünk meg a példányokon. Általában 5-7 évig élnek, ha nem vágják le őket. |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | Az izolált csirkeszem-teszt (ICE) |
Szabvány típusa, száma | OECD {438} [5], |
Nem szabványos tesztmódszerek | Nincs |
Környezettoxikológiai alkalmazás | |
Tesztorganizmus fenntartása | A csirketartás étkezési célú, háztáji vagy ipari körülményei között. A csirkeszemeket a vágóhídról szállítják a laborba, de hát nincs szükség az állatok laboratóriumi nevelésére [1]. |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Általában 7 hetes, 2,5-3 kg-os állatokat használnak, a teszthez optimális életkor és méret még nem került meghatározásra [1]. |
Tesztorganizmus érzékenysége | Egyes irritatív és látáskárosító anyagok tesztelésére szolgál (EPA: 1. kategória, EU: R41 kategória, ENSZ GHS: 1. kategória) [1]. |
Tesztmódszer alkalmassága | A módszer korlátai: alkoholra hajlamos fals pozitív jelet adni, míg egyes szilárd és felületaktív anyagoknál fals negatív eredményt kaphatunk; ezeknél nyúlteszt végzése ajánlott. Bizonyos fajta szem-sérüléseket nem tudunk kimutatni ezzel a módszerrel, így a kapott kép nem lesz teljes körű. Nem ad információt a rendszer össztoxicitásáról sem [1]. |
Tesztelés elve | A xenobiotikum áltál a csirke szemén okozott szaruhártya-megvastagodás, opacitás és fluoreszcein visszatartó képesség mérésén alapszik [4] |
Tesztmódszer leírása | Legalább 3 szemet kell használni a vizsgálathoz (3 párhuzamos mérés) és egyet negatív kontroll gyanánt. A csirkefejből eltávolított szemmel 2 órán belül el kell kezdeni a vizsgálatot, mielőtt az elfertőződne. Ha az induló opacitás értéke vagy a fluoreszceinnel való festettség értéke 0,5-nél nagyobb, az adott csirkeszem nem használható. A szemeket 32 °C-on 45-60 percig inkubáljuk, majd az induló szaruhártya-vastagságot, opacitást és fluoreszcein visszatartást kell feljegyezni a mérési eredmények korrekciója céljából. Ezt követően a szaruhártyára felviszünk 0,03 ml folyékony vagy 0,03 g porított szilárd mintát a vizsgálni kívánt toxikus anyagból. 10 másodperc várakozás után izotóniás sóoldattal lemossuk a mintát. 30 perc után lemérjük a fluoreszcein visszatartást, az opacitást, a szaruhártya megduzzadását és mikroszkópos megtekintés után jellemezzük a szemlencsén történt morfológiai változásokat. A fluoreszein kivételével a többi vizsgálatot 75, 120, 180 és 240 perc után ismét elvégezzük. Kiértékeléskor a szaruhártya-duzzadást százalékos értékként, az opacitást és fluoreszcein-visszatartást a szabvány táblázata alapján adott pontszámokból becsült kategóriaként (0-4, lásd [1] 6-8. oldal), a morfológiai változások szóbeli jellemzés révén adjuk meg. [1] [4] |
Mérési végpontok | Az opacitás, fluoreszcein visszatartás, morfológiai változások a szemlencsén (ez a három minőségi meghatározáshoz) és szaruhártya megduzzadása (mennyiségi meghatározáshoz) 30, 75, 120, 180, 240 perc után történő lemérése. A fluoreszcein visszatartást csak egyszer, 30 perc után mérik. [1] |
Vizsgálati végpontok | Szaruhártya duzzadás százalékban, opacitásra és fluoreszcein-visszatartásra kapott pontszámokból becsült kategóriák (0-4), a morfológiai változások szóbeli jellemzése. [1] |
Méréshez szükséges műszerek | Metszett lámpás mikroszkóp (slit-lamp microscope) optikai pachiméterrel a szaruhártya-duzzadáshoz, opacitás-mérő, összehasonlító fényképek a morfológiai elváltozások méréséhez. [1] |
Tesztek időigénye | 5 óra |
Egyéb | |
Megjegyzések | Ez egy in vitro teszt, mely az in vivo nyúl-tesztek alternatívájaként szolgálhat anyagok egy szűk csoportjára és speciális körülmények közötti tesztelés esetén. [1] |
[1] http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/41896968.pdf
[2] http://iccvam.niehs.nih.gov/meetings/Implement-2011/Ocular-present/8-Allen.pdf
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zity%C3%BAk
[4] /node/7085
[6] http://www.astm.org/Standard/interests/environmental-toxicology-standards.html
[7] http://www.epa.gov/ocspp/pubs/frs/home/draftguidelines.htm
[8] http://www.iso.org/iso/home/store/catalogue_ics/catalogue_ics_browse.htm?ICS1=13