Tesztorganizmus neve [1] | |
Latin név | Vicia faba |
Magyar név | lóbab |
Angol név | broad bean, horse bean, (fava bean, faba bean, field bean, bell bean, tic bean) |
Rendszertani besorolás [1] | |
ország | Plantae (növények) |
törzs | Magnoliophyta (zárvatermők) |
osztály | Magnoliopsida (kétszikűek) |
rend | Fabales (hüvelyesek) |
család | Fabaceae (pillangósvirágúak) |
nemzetség/nem | Vicia |
faj | Vicia faba |
Tesztorganizmus jellemzői [2] | |
Élőhely | Csapadékos viszonyok között igénytelen a talajokra, de szélsőséges talajokon nem érdemes termeszteni. Általában a jó búzatalajokon termeszthető eredményesen. A közömbös és a gyengén lúgos talajok növénye. A savanyú talajokat nem szereti, itt kevés gyökérgümőt fejleszt és rossz a magkötése is. |
Fontosabb külső jegyek | Gyökérzete fejlett, mélyrehatoló gyökérzete van, sok oldalgyökérrel. |
Tápanyagigény | Figyelembe vehető a fajlagos tápanyagigénye, 100 kg terméshez átlagosan 6 kg N, 2 kg P2O5 és 3 kg K2O-ot használ fel. Ez 11 kg vegyes NPK-hatóanyagnak felel meg. A gyakorlati tapasztalatok szerint ilyen nagy adagú műtrágyázásra nincs szükség, mert a légköri nitrogén megkötése és a gyökérzet kiváló tápanyagfeltáró képessége miatt kevesebb is elég. Ezért a nagyobb arányú műtrágyázás csak gyenge talajokon jövedelmező. (Átlagos viszonyok közt 30-50 kg N, 50-70 kg P és 80-100 kg K javasolható hektáronként a lóbab alá.) |
Szaporodás | Magról |
Egyéb fontosabb jellemzők | Nagy fehérjetartalmú abrak- és zöldtakarmányozásra is alkalmas hüvelyes takarmánynövény. Magja fehérjében gazdag: nyersfehérjetartalma 26-28% körül van. Magja a keverőüzemek fontos nyersanyaga lehet, amely mind a kérődzők, mind az egygyomrú állatok takarmányozására felhasználható. A takarmánytápokba keverve az import fehérjék (szójaliszt) részbeni helyettesítésére is alkalmas. |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | nem |
Szabvány típusa, száma |
|
Nem szabványos tesztmódszerek |
|
Környezettoxikológiai alkalmazás [3] | |
Tesztorganizmus fenntartása | A száraz lóbab-szemek több évig is csíraképesek. Közvetlenül a mérés előtt csíráztassuk ki őket a mérési módszer által adott körülmények között. |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Száraz lóbab szemeket egy nedvesített szűrőpapíron optimális csíráztatási körülmények között (22°C-on, sötétben és 100%-os páratartalom mellett) kicsíráztatunk. A mérésekhez 5-7 napos palántákat használunk (2-3 cm hosszú legyen a gyökerük). |
Tesztorganizmus érzékenysége | fémekre |
Tesztmódszer alkalmassága | Alkalmas különböző nehézfémek, szennyezett talajminták tesztelésére. |
Tesztelés elve
| A lóbab által felvett Pb mennyiségét, és az Pb által okozott genotoxicitást vizsgáljuk, EDTA és citromsav oldatokkal modellezük a talajt. Az EDTA egy erős szerves fém kelátképző, ez modellezi a humusztartalmat. A citromsav a kis molekulatömegű szerves savakat modellezi. Az 5μM Pb(NO3)2 reprezentálja a környezetszennyezést. |
Tesztmódszer leírása | Az 5-7 napos csíranövényeket (gyökereik 2-3 cm hosszúak) átültetjük egy módosított Hoagland tápoldatot [4] tartalmazó műanyag edénybe (edényenként 3-at). A módosított Hoagland tápoldat összetétele:
Minden második nap újítsunk meg a tápoldatot, hogy ne változzon az összetétele, pH-ja. 15 nap elteltével a növényeket tegyük 6 órán keresztül
6 óra kitettség után a lóbab csíranövényt (palántát) összegyűjtjük és a gyökereket hirtelen lemossuk desztillált vízzel és a gyökér felszínéről a megkötött ólmot eltávolítjuk 0,01 M-os HCL oldattal. A gyökereket rázva újból megmossuk 5 percig desztillált vízben. Begyűjtés után minden növényt megszárítunk 50°C-on 48 óráig, majd 1:1-es HNO3 és H2O2 keverékében 80°C-on 4 óráig áztatjuk, majd meleg királyvízbe tesszük őket. Szűrés után az ólom mennyisége mérhető ICP-AES módszerrel. A merés standardjának dohányleveleket használhatunk. (A hitelesített Virginia dohánylevél szárazon 22,1+-1,2mgPb/kg-ot tartalmaz.) |
Mikronukleusz teszt[5] lóbabbal | Az 5-7 napos csíranövény elsődleges gyökérének végét, az utolsó 2 mm-jét levágjuk, hogy stimuláljuk a másodlagos gyökerek növekedését, mielőtt átültetjük őket hidroponik[4] körülmények közé (fent leírt módosított Hoagland tápoldat és fényviszonyok). 4 nap szükséges ahhoz, hogy a másodlagos gyökerek megnőjenek 1-2 cm hosszúra, ekkor a fentiek szerint ólom, EDTA és citromsav oldatokba tesszük őket. 30 órás kitettség után (ebből 6 óra növekedési szakasz és 24 óra erőrekapási szakasz) az ólom toxicitása látszik (megfeketedtek a gyökésvégek és csökkent mitózis), a 24 órás erősödési szakaszban kifejlődik a micronucleusz. A begyűjtés után fixáljuk a gyökérvégeket 4°C-on 24 óráig
Azután mossuk le a gyökereket desztillált vízzel 10 percen át, és hidrolizáltassuk 1M-os HCl oldattal 60°C-on 6-7 percig. Minden gyökérből lemezeket készítünk a mikroszkópos vizsgálathoz. A gyökérvégeket megfestjük vizes 1%-os aceto-orcein-nel és a lemezeket 1000x-es nagyítással mikroszkóppal vizsgáljuk. |
Mérési végpontok | első: ólom mennyiség hatása a gyökérnövekedésre; második: van-e micronucleusz[5] |
Vizsgálati végpontok | EC > 1 µmol/L [6]; 3 micronucleusz |
Méréshez szükséges műszerek | ICP-AES, mikroszkóp |
Tesztek időigénye | első: 24 nap; második: 12 nap |
Egyéb | |
Megjegyzések |
|
Képek:
http://calphotos.berkeley.edu/cgi/img_query?query_src=photos_index&where-taxon=Vicia+faba
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/Illustration_Vicia_faba1.jpg
[1] Wikipedia the free encyclopedia, Vicia faba
http://en.wikipedia.org/wiki/Vicia_faba
[2] Borsos J., Pusztai P., Radics L., Szemán L., Tomposné L. V. (1994) Szántóföldi növénytermesztéstan, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Kertészeti Kar, Budapest
http://mek.oszk.hu/01200/01216/01216.htm#24
[3] Shahid, M., Pinelli, E., Pourrut, B., Silvestre, J., Dumat, C. (2011) Lead-induced genotoxicity to Vicia faba L.roots in relation with metal cell uptake and initial speciation. Ecotoxicology and Environmental Safety, vol. 74 (n°1). pp. 78-84. ISSN 0147-6513
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0147651310002502
http://oatao.univ-toulouse.fr/5515/1/Shahid_5515.pdf
[4] A Wikipédia, a szabad enciklopédia, Hidroponika
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hidroponika
[5] Körinfo, In vitro mikronukleusz teszt
/node/7282
[6] ECHA European Chemicals Agency, Exp WoE Toxicity to aquatic plants
http://apps.echa.europa.eu/registered/data/dossiers/DISS-9eb8e06f-5067-0e1d-e044-00144f67d031/AGGR-50f9f366-ec7f-4806-8a83-95116f4adf55_DISS-9eb8e06f-5067-0e1d-e044-00144f67d031.html#AGGR-50f9f366-ec7f-4806-8a83-95116f4adf55