Malva sylvestris
A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó évelő növény. Szára kúszó vagy felálló, 30–120 cm-esre nő meg. Levelei hosszú levélnyeleken ülnek, tenyeresen 3-7 karajúak, fűrészes szélűek. Viszonylag nagy, rózsáspiros virágai 2-6-osával a levélhónaljban nőnek, kivágott szirmúak. A sziromlevelek 20–25 mm-esek, sötéten csíkozottak, 3-4-szer nagyobbak a csészénél. A termés lapos, korong alakú papsajt, barna magja vese alakú.
Nyálkaanyagokat, flavonoid-szulfátokat, kis mennyiségű cseranyagot tartalmaz. A virágban kis mennyiségben antociánok, malvidin és delfinin található.
Belsőleg a virágot, ritkábban a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére, valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatban bőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású.
A növény valamennyi hatására kiterjedő teljes körű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik. Csupán az újabb keletű, egereken végzett laboratóriumi kísérletek bizonyították, a poliszacharidok immunrendszert serkentő hatását (a mályvával rokon orvosi ziliz gyökérkivonatával végzett kísérlet során).
http://hu.wikipedia.org