Hepatitisz

A májgyulladás vagy hepatitisz a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A vírushepatitiszek a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitisz A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitisz B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel.

A hepatitisz A vírus a Picornavírusok családjának Hepatovírus nemzetségébe tartozik. A betegség hirtelen kezdődik, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe. A hepatitisz E vírus a hepatitisz A-hoz hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes, de terhes nőknél súlyos, gyakran halálos megbetegedést okozhat.

A hepatitisz B vírus a Hepadnaviridae családba tartozik. A hepatitisz B vírus néhány héttel a fertőzés után alakítja ki tipikus tüneteit: sárga bőr és szemfehérje, sötét vizelet, erős fáradtság és levertség, hasüregi fájdalom, ízületi fájdalmak, étvágytalanság. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is jelentkezhetnek. A hepatitisz B fertőzés krónikussá is válhat bizonyos esetekben, amely májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.

A hepatitisz C vírus a Flaviviridae család tagja. A hepatitisz C vírus nemcsak a májat támadja meg, Izületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat. A fertőzöttek 25%-a 3-4 hónapon belül magától meggyógyul, vírusmentes lesz. A maradék 75% viszont fertőzött marad és alattomos, krónikus májbetegség alakul ki náluk. A betegség többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertőzöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. Gyakori a betegség krónikussá válása és ez májzsugorodáshoz (cirrózis) vezethet.