A folyóvizek vagy a szél által szállított és lerakott, viszonylag durva szemcsékből álló, elaprózódott kőzet. A nagy köveket a víz görgeti, egyre apróbb szemekké koptatja. A homok szemcséinek mérete 2 milliméter és 0,02 milliméter között van. Minél kisebbek a szemcsék, annál messzebbre tudja a víz szállítani, sőt már a szél is képes felkapni és szállítani (futóhomok). A folyópartokon, tengerpartokon tiszta formában találhatunk homokot, mely lehet kőzet eredetű, de lehet a korallok vagy más mészvázas állatok vázából elaprózódott anyag (fehérhomok). A homokbányák néhai (ma már nem létező) folyók által odaszállított hordalékot termelik ki. A homok nemcsak tisztán fordul elő, hanem a talaj részeként szétszórtan is. Ha nagyon sok a homok a talajban, akkor azt mondjuk, hogy homokos talaj. A homokos talajra az jellemző, hogy átereszti az esővizet, hamar kiszárad, a növényi tápanyagok is könnyen kimosódnak belőle az esővízzel, ezért gyakori tápanyagpótlásra, trágyázásra szorul, viszont sok benne a levegő. A növények egy része nem szereti, bizonyos növények viszont kimondottan szeretik a homokos talajokat.