Humán rasszok vizsgálata

Bőrszín: a bőrben található festékanyag a melanin miatt alakul ki. Mennyisége a környezeti és genetikai tényezők függvénye. Negridekben dús a melaninszint, mivel erős UV sugárzásban élnek, így védi az irhájukat a sugárzástól. Az emberek elődei Afrikából származnak, valaha mindenki sötétbőrű volt. Magas volt akkor az albínók száma (ma is a négerek között a legmagasabb az arányuk), a kivándorlók közül aztán kiszelektálódtak a sötétebb bőrűek, és a világosabbak szaporodtak el. A mongoloidoknak sárgásbarna a pigmentjük, az ausztraloidok megmaradtak sötétnek.

Haj: A legsötétebb (és egyben a legvastagabb) a mongoloidoké (kékes-fekete), a negrideké és az ausztraloidoké sötétbarna (ez utóbbiaknál a szőke sem ritka). Az europidok nagy változatosságot mutatnak. Hajformában a négereké göndör vagy filfil, az ausztraloidoké hullámos, a mongoloidoké egyenes, és az europidok szintén nagy változatosságot mutatnak (a göndör kevés köztük, filfil egyáltalán nincsen).

Arc és testszőrzet: Negrideké és a mongoloidoké gyenge. Az ausztraloidoké a legerősebb. Legerősebb testszőrzetű nép a Japán szigetek északi részén és a Szahalin szigetén élő Ainu népcsoporté, az egész testfelületük szőrős. Europidoknál egyébként változatosság van. A déli, mediterrán népek szőrösebbek, az irániak erősen szőrösek (még a köröm szélén is).

Testmagasság: A legmasabbak a negridekhez tartozó nilotidok (átlag 2m), a legalacsonyabbak a szintén negridekhez tartozó pigmeusok. Európában a lappidok a legalacsonyabbak, és a szintén Skandináviában és Észak-Európában elterjedt nordoidok a legmagasabbak. A termet kategóriák nagyon sokat változtak kis idő alatt, az egymást követő generációk egyre magasabbak.

Arcjelző: leptoprozop (keskeny), mozoprozop (közepes), és euriprozop (széles) arc.

Fogak: Lappidoké a legkisebb, ausztraloidoké a legnagyobb. A mongoloidok, és azok rokonainál lapátfog jellemző (magyaroknál is gyakori, ami a távoli rokonságunkat mutatja).

Alkat: Negrideknél általában magas termet (kivéve a busmanok, hottentották és a pigmeusok), lineáris alkat, hosszú végtagok, rövid törzs jellemző. A mongoloidok alacsony termetűek, rövid végtagjuk, és hosszú törzsük van. Ok az ökológiai variabilitásban keresendő: a végtag pl. testfelület-növelő, több hőt ad le (ld. ökológia – Allen-féle szabály).

Génközeli jelleg: A vércsoportok egyenletesen oszlanak el a Föld népessége között. Ázsiában a „B” gyakoribb, és „A” ritkább, mint Európában. A „O” Eurázsiában az elzárt területeken, és az indiánoknál gyakoribb. A vércsoport eloszlások egyenlőtlensége a járványok és betegségek miatt alakult így (pl. indiánoknál terjedő szifilisz a nem „0”ás vércsoportúakat kiszelektálta, Afrikában pedig a Pestis pont a  „0”ás vércsoportúakat tizedelte).

Relatív ülőmagasság: a törzs hosszát jelenti. Ahogy a hőmérséklet nő, úgy rövidebb a törzs.