A természetes növényzet területvesztése mellett fontos tényező a gazdálkodás alól felszabadult szántóterületek mennyisége, ahol a rendszeres szántás elmaradásával a növényzet regenerálódásnak indulhat. Magyarországon kb. 350 000 hektár 2 és 50 év közötti korú parlag van.
A parlagok a táj legnagyobb részét az Északi-középhegységben fedik (7.8%), elsősorban annak dombvidékein, ezt követi a Dunántúli-középhegység (4.5%). Kissé az országos átlag alatti az Alföld (3.3%) és a Nyugat-Dunántúl (3.2%) parlagosodottsága, még kisebb a Dunántúli-dombságé (2.9%), míg a legkisebb a Kisalföldé (1.3%). Ha abszolút értékeket nézünk, akkor a legtöbb parlag az Alföldön van (164 000 hektár), és fele ennyi van az Északi-középhegységben (83 000 ha). E két nagytájban van a hazai parlagok 70%-a.
A vegetációtájak alapján a löszhátjainkon, magashegységeinkben, dunántúli dombvidékeinken és a Kisalföldön van a legkisebb arányban parlag, míg a homokvidékeken, egyes ártéri tájakban, valamint a középhegységek lábainál és a környező dombvidékeken van a legtöbb.
http://www.novenyzetiterkep.hu/node/151