A kőolaj a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett barna, zöldesbarna v. feketés ásványi termék. Fő összetevői folyékony halmazállapotú szénhidrogének, de lelőhelyén, annak földrajzi helyzetétől függően oldatban, nyomás alatt gáznemű, valamint szilárd halmazállapotú szénhidrogéneket is tartalmazhat kisebb-nagyobb mennyiségben.

 Mivel a kőolaj ezeknek a vegyületeknek a komplex elegye, alkotórészei közé kell sorolnunk a szénhidrogéneknek (a kőolajban kisebb mennyiségben található) számos kénnel, nitrogénnel, oxigénnel (és egyéb kémiai elemekkel) képzett vegyületeit is. Ezeken kívül vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is tartalmaz.

 A kőolaj viszonylag magas fajlagos energiatartalma, könnyű kitermelése, szállítása, tárolása és alkalmazhatósága miatt az egyik legfontosabb, legszélesebb körben alkalmazott ásványi erőforrásunkká vált.

 Eredete

A kőolaj szerves eredetű ásvány: elhalt tengeri (növényi és állati) egysejtű élőlények, plankton anaerob (levegőtől elzárt) bomlásterméke.

 Típusai

A kőolaj fizikai tulajdonságait az határozza meg, hogy milyen szénhidrogén típus annak a fő alkotórésze. Eszerint a kőolajat négy fő csoportba oszthatjuk: paraffinos (paraffin bázisú), nafténes (naftén bázisú), aszfalténes (aszfalt bázisú) és intermediát (átmeneti bázisú)

 Kőolajfinomítás és termékei

A kőolaj sokféle, változatos összetételű szerves vegyületet tartalmaz.

A finomítás a termékek tisztításán, kívül a kőolaj részekre bontását is magába foglalja desztillációja útján. Így nyerjük a számos belőle előállított nyersanyagot.