A maláriaszúnyogok (Anopheles sp.) a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és a csípőszúnyogok (Culicidae) családjába tartozó vérszívó rovarok.
A Földön nagyon elterjedtek, szinte minden kontinensen megtalálhatóak. Lárváik és a bábok édesvízben, például nádasokban, vizesárkokban fejlődnek. A kifejlett nőstények emlősök vérét szívják, a hímek nem táplálkoznak. A génuszba 430 faj tartozik. Ezek közül 40 körüli azoknak a száma, melyek maláriát terjesztenek.
A maláriát okozó egysejtű állatok Plasmodium fajok, melyek a szúnyog csípésekor kerülnek át az ember vagy az állatok vérébe, ahol a májban elszaporodnak és megbetegítik az embert. A betegséget négy különböző Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású.
Évente 300−500 millióra becsülik a maláriás fertőzések számát, ebből 1−3 millió eset halálos. Ezzel a plazmódiumok és az őket terjesztő maláriaszúnyogok a Földön a legtöbb halálesetet okozó állatfajok.
A gyógyszereknek és a szúnyogriasztóknak köszönhetően a fejlett országokban a maláriás megbetegedés igen ritka, de a trópusokon továbbra is gyakori.
Magyarországon honos maláriaszúnyog az Anopheles maculipennis. Az 1950-es éveket követően Magyarországon nem volt malária, de korbban a Duna és a Tisza árterületeinek környékén előfordult maláriás megbetegedés.