A szélsőséges mechanikai összetétel olyan talajtani problémát jelent, mely természetes úton alakul ki és a mezőgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen adottság. Ilyen például a nagy homoktartalom (szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel, a durva homok) vagy a nagy agyagtartalom (szélsőségesen nehéz mechanikai összetétel, a nehéz agyag).

A talaj zavartalan funkcióit korlátozó tényezők egyike Magyarországon a szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel, vagyis a nagy homoktartalom (Füleky, 2008).

A csatolt anyagban rövid áttekintést adunk a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talajokról az alábbi témakörök szerint:

• Mit jelent a szélsőséges mechanikai összetétel és azon belül a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talaj?

• Melyek a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talajok felszínen felismerhető jelei?

• Melyek a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű talajok (homoktalajok) jellemző paraméterei

• Hogyan vizsgálják és mérik szakszerűen a szélsőséges mechanikai összetételű talajokat?

• Praktikus, egyszerű módszerek a talaj állapotának helyszíni jellemzésére, a szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel kimutatására.

• Paraméterek értékei.

• Hogyan javítható a szélsőségesen könnyű mechanikai összetételű homoktalaj?