A környezeti kockázat menedzsmentje két fő feladatot jelent: 1. a kockázat felmérését és ha a kockázat elfogadhatatlanul nagy, akkor 2. a kockázat elfogadható szintre csökkentését.

A felmérés minden esetben előrejelzést jelent, hiszen a kockázat valamilyen valószínűséggel bekövetkező jövőbeni esemény. Nagysága a bekövetkezés valószínűségétől és a kár nagyságától függ, e kettő szorzata.

Az elviselhetetlenül nagy kockázatot megelőzéssel, korlátozással vagy a környezet meggyógyításával, vagyis a források megszüntetésével, a terjedési utvonalak elzárásával, a már szennyezett környezet meggyógyításával érhetjük el.

A környezeti kockázat menedzsmentjének eszköztára  jogi és technológiai, azaz mérnöki megoldásokat tartalmaz.

A vegyi anyagok kockázatmenedzsmentjének jogi alapjait a REACH törvény írja elő Európában. Ez a törvény szabályozza a vegyi anyagok regisztrációját, osztályozását, címkézését, korlátozását, tehát a kockázatfelmérés és a kockázatcsökkentés jogi lehetőségeit.ű

A szennyezett területek menedzsmentje, hasonló alapokon, vagyis a kockázat mértékén alapuló döntések figyelembevételével történik és a modern mérnöki, ökológiai, gazdasági és társadalmi döntéshozási eszköztárat alkalmazza. A szennyezett területek menezsmentje tehát harmonikusan illeszkedika  vegyi nyagojkra kidolgozott menedzsment-metodikához, legfőbb, és gyakran nem tisztán értett különbség a kettő között, hogy amíg a vegyi anyagok európai szabályozása többnyire az anyagok veszélyességén, legfeljebb általános (Európára vonatkozó) kockázatán alapul, addig  a szennyezett területk menedzsmenje mindig helyszín és területhasználatspecifikus.

A vízek, szennyvízek és a hulladékok menedzsmentje korábban fejlődött ki és némiképpen más utakon jutott el mai állapotához, így ezek a metodikák nem szigorúan kockázat-alapúak, és nem harmonikusak a vegyi anyagok és szennyezett területek menedzsment-metodikájával és annak alapját jelentő szemlélettel.

A környezetmenedzsment eszköztárát a mérnöki megoldások jelentik: a környezetmonitoring, a korai figyelmeztetőrendszerek, a kockázatcsökkentő technológiák, valamint ezek tervezéséhez, kiválasztásához szükséges modellezés, az értékelés és az eredmények interpretációja. A mérnöki eszköztár folyamatos fejlődik, új, egyre hatékonyabb módszereket fejlesztenek ki és alkalmaznak elsősorban a környezet megismerésére, a hatások mérésére és a kockázat csökkentésére.