A képen a gerecsei vörösmészkőből álló vörössziklák láthatóak. A vörösmészkő a legkedveltebb és legrégibb hazai díszítőkő, melyet még az Árpád kori építkezéseknél is használtak. A kőzetet „vörösmárvány” néven is emlegetik, bár nem metamorfizált.
Gerecsét a triász időszak kőzete, a dachsteini mészkő alkotja. Erre rakódott rá a fiatalabb, jurakori üledékes mészkő. A jura időszaki kőzetek a Gerecsében igen nagy területen megvannak. A Gerecsében a jura legelején világosvörös, helyenként sárgásszürke mészkő keletkezett. E felett sötétebb vagy világosabb vörös pados mészkő van, amelyekben az ammoniteszek mellett sok a pörgekarú-maradvány, mégpedig Terebratula-és Rhynchonella-félék. A jura közepére világosvörös színű, sok tengerililiom-nyéltöredéket és Ammonites-kövületet tartalmazó gumós mészkő jellemző, amely gyakori a Bánya-hegy, Nagy-Pisznice és Tölgy-hát környékén. A jura utolsó harmadában tűzkőgumós mészkő keletkezett. Legjobb feltárásai a Pisznice oldalában vannak. Legjelentősebb bányahelyek a tardosi kőfejtő, ahol a bányászat ma is folyik. A fölhagyott kőbányákban a sziklamászók találnak gyakorlóterepet, s a geológia szerelmesei, a kőzetgyűjtők, a jura kori csigára emlékeztető lábasfejűeket, az ammoniteszek ép példányait kutatják.
http://www.vorosmarvany.hu/rolunk.html