A DNS-en létrejött mutációk terjedésének ismeretében feltérképezhető a népek vándorlása. Egy-egy különleges mutáció megjelenése és terjedése tehát a népek vándorlásának is markere. A DNS mutációs ráta ismeretében kiszámítható az is, hogy mikor jelent meg a mutációt hordozó népesség vagy egyén egy-egy területen.
A régészeti leletek genetikai vizsgálatának segítségével pontosabb képet rajzolhatunk történelmünkről, többek között a magyarok sokat vitatott származásáról is. A genetikai kutataásoknak köszönhetően a finnugor elmélet megdőlt, a finnek kivették a történelemkönyvekből a magyarokkal való rokonságról szóló passzusokat.
Mi magyarok még nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy honnan jöttünk, ki mindenkivel keveredtünk vándorlásaink során, de az bizonyos, hogy ma már genetikailag teljes mértékben az európai népességgel egyezünk. Persze ugyanez nem igaz az őseinkre, akik között az eltérő iskolák eltérő népeket neveznek meg, az avaroktól a hunokon keresztül a sumérokig.
A csatolt pdf fájl Bálint Csanád cikke a történeti genetikáról és a magyaror eredetéről.
Csatolt fájl forrása: Bálint Csanád (2008) Genetika és (magyar) őstörténet - A történeti genetika és az eredetkérdés(ek) (A közös kutatás szükségessége és lehetőségei), Magyar Tudomány,10 1170.