Összefoglaló az AquaConSoil 2013 konferenciáról

Az AquaConSoil konferencia főbb témakörei:

• A talaj-víz rendszerek fenntartható használata.
• A természeti erőforrások menedzsmentje, speciális fókuszban a száraz és félszáraz régiók.
• Felmérés és értékelés.
• Szennyezett víz, talaj és üledék remediációja.
• A talaj-víz rendszerek és a természeti erőforrások fenntartható menedzsmentjéhez kapcsolódó koncepciók és stratégiák.

A konferencián 50 tematikus szekcióban 240 előadás hangzott el és 200 poszter került bemutatásra. 16 speciális szekcióban kutatócsoportok, szervezetek és projekt konzorciumok szervezése által interaktív előadásokon és beszélgetéseken is részt vehettünk. Az előtérben a témában dolgozó cégek és kutatóintézetek standjain érdeklődhettünk.

A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoportja egy előadással és nyolc poszterrel vett részt az AquaConSoil konferencián. A bemutatott kutatási eredmények a konferencia következő témaköreihez kötődtek:

• A talaj-víz rendszerek funkcióinak hasznosítása
  • Vörösiszap tározók letakarása bontási hulladékból kialakított kapilláris rendszerrel (Feigl és munkatársai)
• Felmérés és értékelés
  • Vörösiszappal szennyezett talajok környezeti kockázatának felmérése (Gruiz és munkatársai)
  • Újonnan felfedezett mikro szennyező anyagok eltávolítása vízből ciklodextrin alkalmazásával (Nagy és munkatársai)
  • Újonnan felfedezett mikro szennyező anyagok környezeti kockázatának felmérése vízi rendszerekben lépcsőzetes módszerrel (Molnár és munkatársai)
  • Mikro szennyező anyagok hatásának mérésére alkalmas környezettoxikológiai módszerek (Fekete-Kertész és munkatársai)
  • Bányászati hulladékkal és vörösiszappal szennyezett talajok vizsgálata hordozható XRF készülékkel (Tolner és munkatársai)
• Talaj, felszín alatti víz és üledék remediációja
  • Vörösiszappal szennyezett talajok integrált monitoringja mikrokozmoszokban (Ujaczki és munkatársai)
• Koncepciók és stratégiák
  • Léptéknövelt kísérletek termesztőközeg előállítására rossz minőségű talajból és hulladékokból (Klebercz és munkatársai)
  • A hulladékok talajra való alkalmazásának hatékony menedzsmentjét támogató KÖRINFO (ENFO) tudásbázis (Vaszita és munkatársai)

Kutatócsoportunk publikációi összegyűjtve elérhetőek a SOILUTIL projekt honlapján, valamint az összes cikk elérhető a konferencia kiadványban a többi előadás és poszter anyagaival együtt.

A konferencián a legjobb PhD hallgatók által készített posztereknek díjat adtak. A 3. helyen kutatócsoportunk doktoráns hallgatója, Fekete-Kertész Ildikó végzett. Az oklevél és a nyertes poszter megtekinthető itt.

A konferencián 6 párhuzamos szekcióban zajlottak az előadások, ezek közül a továbbiakban néhány érdekesebb előadás, témakör kerül bemutatásra.

Kockázatfelmérés, monitoring technológiák:

Környezeti kockázatfelmérés: A speciális szekcióban a környezeti kockázatfelmérés lehetséges módosításairól volt szó, amelyekkel valódi kockázatok reálisabb becslése érhető el. Frank Swartijes (RIVM) rámutatott, hogy rengeteg eszköz áll rendelkezésre a kockázatfelméréshez, ugyanakkor ezek eltérő eredményeket adnak, ezért szükség van a harmonizációra. Paul Nathanail (University of Nottingham) szerint a kockázatfelmérés fő kérdése, hogy kell-e remediálni, vagy sem: „To remediate or not to remediate, that is the question!”.

Mintázási és monitoring technológiák: Különleges technológiát mutatott be Chris Balouet (Environmental International), mely során növényeket használnak a szennyezett terület méretének és a szennyezettség mértékének meghatározására (phytoscreening), valamint a szennyeződés kora is meghatározható a fák törzséből vett mintákból (dendrokémia). Összefoglaló néven a technológiát „phyto-forensics”-nek nevezzük, mely alkalmas akár a szennyezettség forrásának a meghatározására is. Jan Bumberger (Helmholtz Centre for Environmental Research) a vezeték nélküli szenzor rendszerek előnyeiről tartott bemutatót. Egy különleges alkalmazás a mikroklíma monitorozása, mely során a telepített szenzorokkal akár egy fa tövétől a lombjáig nyomon követhetőek a környezeti paraméterek változásai. Használható emellett metán-termelés, üvegház-hatású gázok termelésének nyomon követésére, vagy akár eróziónak kitett területeken a tömegveszteség mérésére.

Remediáció:

Fenntartható remediáció: A speciális szekció keretében bemutatásra kerültek a „SURF” kezdeményezések és egy új szoftveres eszköz is, mellyel egy remediáció „fenntarthatósága” értékelhető.

Fitoremediáció (növényekkel történő kockázatcsökkentés): Marie-Odile Simmont (LRGP-CNRS-Lorraine-i Egyetem) előadásában a nikkel fitobányászatáról volt szó, azaz hogy hogyan lehet a nikkelt növényekkel kivonni a talajból, és azután a nikkelt tartalmazó növényekből hogyan lehet gazdaságosan a nikkelt visszanyerni.

Reaktív résfalak (PRB: permeable reactive barriers): A reaktív résfalak felszín alatti víz kezelésére alkalmasak. A reaktív töltettel megtöltött és a talajvíz áramlás irányába helyezett résfalon az átáramló víz tisztul. A legtöbbet alkalmazott töltet a nulla vegyértékű vas, melyet az egyik előadásban klór-etén, egy másik előadásban tetraklór-etén, triklór-etén és 1,2-cisz-diklóretén eltávolítására alkalmaztak. Jan-Helge Richard (Harres Pickel Consult AG) bemutatta, hogy a Hg eltávolítására a talajvízből réz granulátumok jól alkalmazhatóak. Katrin Mackenzie (Helmholtz Centre for Environmental Research) sikeres demonstrációs kísérleteket mutatott be tetraklór-eténnel szennyezett víz remediációjára Carbo-iron^®-nal, amely aktív szén és nano vas szén hordozón. A technológia újdonsága, hogy az anyagot közvetlenül a talajvízbe injektálják.

Talaj stabilizálás: A talaj stabilizálási technológiák közé tartozik a szennyezett talaj bekapszulázása, melyre speciális adalékanyag bekeverési módokról hallhattunk. Izraelben egy ipari eredetű iszapot tartalmazó tározót stabilizáltak. Fémekkel szennyezett talajok remediációjára alkalmas a kémiai stabilizálás (immobilizálás), ahol különböző adalékanyagokkal csökkentjük a fémek mobilitását a talajban.

Üledékek kezelése: Flandriában nagy problémát jelent a felszíni vizek üledékének kezelése, melynek fő forrása a talajerózió.  Sok esetben az üledékek szennyezettek is. Astrid van Vosselen (MOW) előadásában felvetette a kérdése, hogy a talajerózió csökkentésére ösztönző politikát („a répa”), vagy büntető politikát („a bot”) kell-e folytatni. További ötlet volt a szabályozottan elárasztott területek kialakítása, ahol a folyók üledéküket lerakhatják

Ökoszisztéma szolgáltatások:

Városi (talaj)víz menedzsment: A szekció témájának középpontjában a zöld tetők és a fenntartható vízelvezető rendszerek álltak. A városokban az esővíz megfelelő menedzsmentjével elkerülhetőek az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta áradások, azaz a csatornákból a víz visszaáramlása.

Ökoszisztéma szolgáltatások: Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások elsősorban a városokban fontosak, ahol a zöld felületek (pl. parkok, kertek, zöld tetők és falak, folyómedrek), a lefedetlen talaj és az áteresztő felületek, valamint a szélcsatornák fontos szerepet játszanak a klíma kiegyenlítésében és az egészséges környezet biztosításában. Fontos szerepük van a víz tárolásában és tisztításában, a hűtésben, a levegő minőségének javításában, a kikapcsolódásra használt zöld felületek biztosításában, és a biodiverzitás megőrzésében (Piet Otte, RIVM, összefoglalója). Richard Lord (University of Strathclyde) előadásában bemutatott projektben felhagyott ipari területeket hasznosítanak energianövények termesztésére.

A talaj-víz kutatások jövője Európában:

Különleges szekciót rendeztek a Deltares és a Holland Talaj Program, ahol a megbeszélésbe bevonták a jelen lévő hallgatóságot is. A szekció célja volt a jelenlegi és a jövőben kutatások prioritásainak az összeállítása és a Horizon 2020-as program kihívásainak áttekintése. A szekcióban először régiók szerint (kelet, nyugat, észak és dél), majd témakörönként (élelmiszer és víz, zöld ipar, városi környezet, energia és erőforrások) oszlottak szét a résztvevők és definiálták a legfontosabb kutatási témaköröket. A közös munka remélhetőleg lefektette az alapját a jövőbeni együttműködéseknek is.