A füstszűrés során fizikai, kémiai és fizikai-kémiai folyamatok játszódnak le:

• a/ A füstrészecskék mechanikus szűrése.
• b/ A füst gázfázisában található alacsonyabb forráspontú vegyületek kondenzációja és megkötődése a szűrőfelületen.
• c/ Az illékonyabb gáz-gőz komponensek adszorpciója, abszorpciója, kemoszorpciója.

Mechanikus szűrésnél a füstben levő részecskéket az egyes részecske és a szűrőanyag felülete közötti ütközés révén távolítjuk el. A mechanikus szűrés hatékonysága tehát függ az ütközés valószínűségétől és az ütközést követően a kötődést biztosító felületi erőktől. Az aeroszol részecskének a szűrőfelülettel való találkozásánál a következő folyamatok érvényesülnek: közvetlen ütközés, részecske-befogás, diffúzió, adszorpció, kemoszorpció.

A füstszűrőben lejátszódó folyamatok másik típusa, amikor az alacsonyabb forráspontú vegyültek kondenzálódnak a füstszűrő felületén. Tekintettel arra, hogy a füstszűrőbe belépő füst hőmérséklete 30-90 oC, ez a folyamat az ebben a hőmérséklet tartományban gőz halmazállapotú, a szobahőmérséklethez közeli forráspontú komponenseknél játszódik le. A kondenzációt adszorpció vagy abszorpció követi. A folyamat a mechanikus szűréssel ellentétben reverzibilis, a kondenzálódó illékonyabb vegyületek újra elpárolognak és bekerülnek a füstáramba.

A részecske-fázis félig illó alkotói adszorpció, abszorpció és kemoszorpció, a gázfázis illó szerves vegyületei adszorpció és kemoszorpció révén csökkenthetők. Abszorpcióval elsősorban a magasabb forráspontú vegyületek, adszorpcióval pedig az illékonyabb füstalkotók távolíthatók el a füstből. A gyakorlatban leginkább a nagy fajlagos felületű adszorbensek, elsősorban az aktívszén alkalmazása terjedt el. A kemoszorpción alapuló filterek szerepe nem túl jelentős.

További részleteket tudunk meg az előadásból.