Talajok szikesedése

A talajszikesedés a talajromlási folyamatok közül az egyik legveszéyesebb, különösen Magyarországot érinti érzékenyen, hiszen területének nagy része nagymértékben szikesedett vagy szikesedésre hajlamos.

A leirat definiálja a szikesedést, részletesen leírja a szikesedési folyamatot, fajtáit, azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a szikesedést. Megkülönbözteti a természetes szikeseket a másodlagosan, emberi tevékenység hatására szikesedd talajoktól. Kitér azokra tevékenységekre, illetve hibás talajhasználatokra, melyek hozzájárulnak az antropogén talajszikesedéshez.

A tudományos igényű összeállítást az Európai Közösség készíttette és a tagállamok nyelveire lefordítva bocsátotta rendelkezésre 2007 és 2009 között.

A szikesedésen kívül más talajromlási folyamatokról hasonló összeállítások állnak rendelkezésre, 1–10-ig számozott adatlapokon  a SoCo oldalán (Sustainable Agriculture and Soil Conservation):

Bevezetés:
– 1. sz. adatlap: A talajromlási folyamatok, a talajbarát gazdálkodási módszerek és a talajpolitikai
intézkedések összekapcsolása:
–Talajromlási folyamatok:
– 2. sz. adatlap: Vízerózió és tömörödés;
– 3. sz. adatlap: A szervesanyag-tartalom csökkenése;
– 4. sz. adatlap: Szikesedés és sófelhalmozódás;
–Talajbarát gazdálkodási rendszerek és módszerek:
– 5. sz. adatlap: Környezetkímélő mezőgazdálkodás;
– 6. sz. adatlap: Talajbarát művelési módszerek;
– 7. sz. adatlap: A gazdálkodási infrastruktúra talajbarát elemei;
A talajra vonatkozó politikák:
– 8. sz. adatlap: A föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának követelménye (GAEC)
– 9. sz. adatlap: Agrár-környezetvédelmi intézkedések;
– 10. sz. adatlap: Tanácsadási szolgáltatások.