Az EU Bizottság 2012. február 29-én közleményt adott ki az európai parlamentnek, a tanácsnak és az európai gazdasági és szociális bizottságnak a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosításáról Európa jövőbeli jóléte érdekében és javaslatot tett nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerségre.
Az Unió nyersanyagokkal történő fenntartható ellátása biztosításának stratégiai fontosságát – az iparra és a társadalom egésze számára – széles körben felismerték különböző stratégiai politikai dokumentumok, úgymint az Európai Bizottság által javasolt nyersanyag-politikai kezdeményezés, a kapcsolódó tanácsi következtetések és az EP jelentése. Az Európa 2020 stratégia kiemelte e kérdésnek mind az „Iparpolitika”, mind az „Erőforrás-hatékonyság” kiemelt kezdeményezés keretében betöltött jelentőségét. Ezen kívül a kapcsolódó erőforrás-hatékonyság menetrendje is kiemelte az erőforrások hatékony felhasználásának fontosságát. Ezek a dokumentumok egyértelműen bemutatták az ellátási hiányokkal és az erőforrások alacsony hatékonyságú felhasználásával kapcsolatos új kihívásokat és kockázatokat, amelyekkel az Uniónak a nyersanyagokért folytatott, növekvő globális verseny következtében szembe kell néznie.
A XXI. században kialakuló paradigmaváltás rámutat arra, hogy az innováció olyan hajtóerő, amelyet eddig Európában alig aknáztak ki a nyersanyagok területén. 2010-ben a Bizottság az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés részeként meghatározta az európai innovációs partnerségek (EIP) megfelelő keretét. Ilyen partnerségeket azokban az esetekben hoznak létre, amikor az innováció és K+F és keresleti oldali intézkedések területén a regionális, nemzeti és uniós szintű állami és magán-erőfeszítések egyesített erejére van szükség a társadalmi célok gyorsabb és hatékonyabb eléréséhez. Ez érvényes a nyersanyagokra is az ebben a közleményben ismertetett módon. E célból a Bizottság néhány legkésőbb 2020-ig elérendő konkrét célt javasol, mint például:
- szabványosított európai statisztikai eszközök a (szárazföldi és tengeri) erőforrások és tartalékok felmérésére, és 3-D geológiai térkép;
- a kereslet és kínálat alakulását a gazdaságosan kiaknázható tartalékokkal összekapcsoló dinamikus modellezési rendszer, és teljes élettartam-elemzés, beleértve a különböző forgatókönyvek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak az értékelését;
- legfeljebb tíz, kutatással, kitermeléssel és feldolgozással, hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással kapcsolatos innovatív kísérleti fellépés (pl. bemutató üzemek);
- a kritikus és ritka nyersanyagok helyettesítése legalább három fontos alkalmazásban;
- a fenntartható bányászattal és anyaggazdálkodással (M³) foglalkozó kutatási, oktatási és képzési központok hálózata, biztosítva a megfelelő összehangolást a létrehozandó Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT) – a fenntartható kutatással, kitermeléssel, feldolgozással, újrahasznosítással foglalkozó tudományos és innovációs társulással (KIC);
- az anyagok használatát és a hulladékáramba bekerülő értékes nyersanyagok megtartását, újrahasználatát és újrahasznosítását illetően a hatékonyság növelése, külön hangsúlyt helyezve azokra az anyagokra, amelyeknek negatív hatása lehet a környezetre; piaci potenciállal rendelkező innovatív nyersanyagokkal és termékekkel kapcsolatos lehetőségek meghatározása és új ötletek kidolgozása;
- az EU többoldalú szervezetekben és kétoldalú kapcsolatokban – például az USA-val, Japánnal és Ausztráliával fenntartott kapcsolatokban – alkalmazott proaktív stratégiája az EIP különböző területein.
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/raw-materials/files/docs/communication_final_hu.pdf
