Gyurgyalag

A gyurgyalag helye az állatok redszerében:

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)

Család: Gyurgyalagfélék (Meropidae)

Nem: Merops

Faj: M. apiaster

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25–29 cm, szárnyfesztávolsága 36–40 cm. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és „benövényesedése”, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méhek zsákmányolás miatt a méhészekkel „összetűzésbe kerülnek”. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.

2013-as év madara a gyurgyalag lesz, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) erre a védett madárra fog koncentrálni 2013-ban. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.

Kockázatok
Költés megakadályozása, a  költőhelyek zavarása (pl. kempingezés, lövészet, bányászat stb.) megakadályozhatja a madarak megtelepedését a fészkelésre alkalmas helyeken.

Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése, annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat. Ezt azonban szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal vagy hígtrágyával töltik fel, és ezzel megsemmisítik a fészkelőhelyet.

Partfalak benövényesedése: az alacsony, kis kiterjedésű és kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Súlyos veszélyt jelent számára, ha az ilyen partfalakba a ragadozók, pl. róka is megtelepszenek.

Bányarekultiváció: a rekultivációt jogszabályok írják elő. Ennek végrehajtása során a függőleges partfalakat rézsűsre alakítják és ezáltal azok fészkelésre alkalmatlanná válnak.

Lelövés: a gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ezért gyakran lelövik, hogy zugreparátorokkal kitömessék és falra akasztott "díszként" használják. Sajnos az is előfordul, hogy a méhészek a kaptárak környékén ejtik el. A hatósági eljárások során felderített zugpreparatóriumokban az egyik leggyakrabban előkerülő madárfaj. Sajnos az utóbbi években ismételten egyre többször fordult elő, hogy olasz vendégvadászok zsákmányából gyurgyalagok is előkerültek. Ez nagyságrendje miatt úgy tűnik nagyobb veszély, mint a preparáltatás céljára történő elejtés.

Mérgezés: mivel a gyurgyalagok elsősorban repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek szervezetében magas lehet a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek koncentrációja, ezért a közvetett mérgezés lehetőségét nem lehet kizárni. Különösen veszélyesek lehetnek az ún. kontakt hatású rovarölőszerekkel történő permetezések

Gázolás:  a gyülekezőhelyek környékén a vadászgató madarak gyakran az autók elé kerülnek. Ilyen helyeken átmeneti sebességkorlátozással lehet csökkenteni a veszélyt.

A Kiskunsági Nemzeti Parkban több helyen is fészkel. Főként a löszfalakba szereti a lakhelyéül és költőhelyéül szolgáló lyukakat vájni. Érdekes szokása, hogy a méheket é darazsakat elfogyasztásuk előtt alaposan kemény felületeklhez veregeti, talán hogy elpusztítsa őket, mielőtt megeszi, nehogy csapés érje.

Egy filmet is láthatunk a you tube-on, szép gyurgyalag képekkel.