Kerti zsázsa (Lepidium sativum)

Tesztorganizmus neve

Latin név

Lepidium sativum

Magyar név

Kerti zsázsa

Angol név

Rendszertani besorolás [1]

-          ország

Plantae (növények)

-          törzs

Magnoliophyta (zárvatermők)

-          osztály

Magnoliopsida (kétszikűek)

-          rend

Brassicales (keresztesvirágúak) 

-          család

Brassicaceae (káposztafélék)

-          nemzetség/nem

Lepidium (zsázsa) 

-          faj

Lepidium sativum 

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

Talaj [2,4]

Fontosabb külső jegyek

Apró, barna magként vetik el. Apró, sűrű zöld levelekkel hajt ki. A kerti zsázsa 40–90 cm magasra nő, szára merev, felálló. Fürt virágzata van, termése tojásdad, lapított, szárnyas szegélyű. Üregenként 1 db világosbarna vagy vöröses színű, tojás alakú, enyhén lapított, 2–3 mm hosszú, 1–1,5 mm széles, sima felületű mag található benne. [1]

Táplálkozás

-

Szaporodás

Magról vetve.

Egyéb fontosabb jellemzők

-

Szabványok és referenciák [2]

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

OECD/OCDE 208 (2006) [2]

Nem szabványos tesztmódszerek

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

szobahőmérsékleten való szárítás és homogenizálás [2]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Figyelni kell arra, hogy a magok ne legyenek szennyezettek, a felületükön ne legyenek jelen kórokozók. Ennek elkerülése végett az elültetés előtt egy hétre a magokat gyenge hipokloritos oldatban meg kell áztatni, csapvízben alaposan leöblíteni, majd megszárítani. [2]

Tesztorganizmus érzékenysége

általános vegyi anyagok, növényvédőszerek (peszticidek) [2]

Tesztmódszer alkalmassága

talaj (szilárd fázis formájában) [2,4]

talaj (vizes fázis formájában)

Tesztelés elve

toxicitás vizsgálat [2,4]

Tesztmódszer leírása

Minden szennyezett talajmintából hígítási sort készítenek kontroll talajjal. A szennyezett talajokból bemért mennyiségek: 5 g, 2,5 g, 1,25 g, 0,62 g, 0,31 g. Ezután a szennyezett talajokból bemért mennyiségeket 5 g-ra egészítik ki a kontroll talajjal, majd minden mintához annyi vizet adnak, hogy az megfeleljen az

egyensúlyi telített nedvességtartalomnak. A talajok homogenizálása után a Petricsészékbe 20-20 zsázsamagot tesznek egyenletes elrendezésben. Az így elkészített mintákat 20°C-on sötét szobában tartják, és 7 nap elteltével mérik a kifejlődött növények nyers tömegét (biomassza), valamint szár- és gyökérhosszát. [4]

A magokat elvetik a kontroll talajba és a vizsgálandó talajba. 14-21 nap elteltével megfigyelik a palánták számát, valamint a növekedésük mértékét. Ezeket a megfigyelt eredményeket összevetik a kezeletlen kontroll növényekkel. A vizsgálat során figyelni kell az edények anyagára és megfelelő méretére, a növekedéshez és a növény igényeihez megfelelő hőmérsékletre, páratartalomra, CO₂ koncentrációra és fényre. Kertészeti körülmények között kell tartani az elültetett magokat. [2]

Vizes fázisú minták esetében a petricsészébe egy szűrőpapír korongot helyeznek és megnedvesítik a vizsgálandó oldattal.

Mérési végpontok

palánta megjelenés, növekedés

Vizsgálati végpontok

EC_x, ER_x, NOEC [2]

EC₂₀, EC₅₀ [4]

Méréshez szükséges műszerek

kontroll talaj, vizsgálandó talaj, edények, szemmel való végpont meghatározás [2]

Tesztek időigénye

7 nap [4]

14-21 nap [2]

Egyéb

Megjegyzések

Különböző nehézfémek környezettoxikológiai adatai talajra és talajszuszpenzióra vonatkoztatva:

CuSO₄ (LC₅₀): 2,43 mmol/l [5]

Pb(NO₃)₂ ( LC₅₀):  3,37 mmol/l [5]

ZnSO₄ (LC₅₀): 60,1 mmol/l [5]

NaCl (LC₅₀): 170,9 mmol/l [5]