A modell összeállítása Struijs (1991) nevéhez fűződik. Az EU-TGD ezt a koncepció-modellt választotta a szennyvíztisztítókban lejátszódó folyamatok kvantitatív jellemzésére.
Ez a modell egy sokközeges dobozmodell, amivel a szennyvíztisztító rendszerekre jellemző állandósult állapotban kialakuló koncentrációkat számíthatjuk ki.
A szennyvíztisztítóban történő szennyezőanyag eltávolítás mértékét az anyag fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságai illetve a szennyvíztisztító telep üzemeltetési körülményei szabják meg. A szennyezőanyag eltávolítás mértéke meghatározható a befolyó tisztítatlan és az elfolyó tisztított szennyvízben mért koncentrációk alapján és/vagy laboratóriumi szimulációs tesztekkel a KOI és/vagy DOC mérés alapján. Amennyiben nincs mért adat szennyezőanyag-eltávolítás hatékonyságát a SimpleTreat nevű szennyvíztisztítási modellel is kiszámíthatjuk.
A SimpleTreat-tel modellezett szennyvíztisztító telep átlagos méretű, az eleveniszapos aerob degradáción alapuló üzem, amely 9 elemből áll. Ezzel a sokelemes doboz modellel a szennyvíztisztító üzemben kialakuló jellemző steady-state (állandósult állapotú folytonos technológia) koncentrációkat lehet kiszámítani.
A SimpleTreat modell újabb, módosított verziójában a kockázatfelmérés későbbi szakaszában szerzett pontosabb információkat is figyelembe lehet venni. Az alábbi forgatókönyvek választhatók:
- biológiai degradáció hőmérsékletfüggése
- Monod-egyenlet szerinti degradációs kinetika
- vegyi anyag degradációja az adszorbeált fázisban
- iszap retenciós idő változása/ változtatása
- előülepítés nélküli kezelés
EU-TGD:
Technical guidance document in support of Commission Directive 93/67/EEC on risk assessment for new notified substances and Commission Regulation (EC) No 1488/94 on risk assessment for existing substances. Commission of the European Communities, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1996
Technikai útmutató: Az újonnan bejelentett anyagok Kockázatfelméréséről szóló 93/67/EGK számú Bizottsági Irányelv, 2. fejezet: Környezeti kockázatfelmérés, Európai Bizottság Közös Kutató Központja (Joint Research Centre), 3. fejezet: Molekulaszerkezet – aktivitás közötti (kvantitatív) összefüggések
((Q)SAR felhasználása a kockázatbecslés során)