Ugrás a tartalomra

Víz

Kép forrása
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_viz_vilagnapja
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

IUPAC név

víz, oxidán

Egyéb nevek

dihidrogén-monoxid, hidrogén-hidroxid, aqua

Képlet

H2O

Moláris tömeg

18,01528 g/mol

Megjelenés

színtelen, szagtalan

Sűrűség (15 °C)

0,99701 g/dm3

Olvadáspont

0 °C

Forráspont

100 °C

Savasság (pKa)

15,74

Lúgosság (pKb)

15,74

Törésmutató (nD)

1,3330

Viszkozitás

0,8903 cP

Veszélyesség:

LD50

>90 ml/kg (patkány, szájon át)

EU oszályozás

-

R-mondat

-

S-mondatok

-

 

A víz színtelen, szagtalan, standard nyomáson és 25 °C-on cseppfolyós halmazállapotú vegyület. Standard nyomáson olvadás- és forráspontja (0 °C és 100 °C). A víz megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, de szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban pedig gőznek nevezik. Olvadása térfogatcsökkenéssel jár.

A víz a Földön megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet feltétele. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz. Az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.

Élettani szempontból jelentős elem, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Nagy fajlagos hőkapacitása miatt a szervezet hőháztartásában kiegyenlítő szerepet játszik. A tápanyagok is vízben oldva szívódnak fel, illetve a vízben nem oldódó anyagok diszpergáló közege. Ajánlott a napi legalább 2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt.

Az édesvizek hétköznapi felhasználását nagymértékben befolyásolja az oldott kalcium- és magnéziumion. A magasabb kalcium- és magnéziumion-tartalom élvezhetőbbé teszi a víz ízét, ugyanakkor csökkenti benne a szappan habzását, mert annak anionjaival ezek a kationok csapadékot képeznek. Az ilyen ún. kemény vízből forraláskor vízkő (CaCO3, MgCO3) válhat ki, amely az esztétikai problémákon túl csökkenti a vízbe merülő forralófelületek hőátadó képességét.

A csatolt ismertető az alábbi témaköröket öleli fel:

  • A víz kémiája
  • Mi a keménység - tájékoztató
  • A víz sótartalma és keménysége
  • A keménység mértékegységei
  • Sótartalom és vezetőképesség
  • Lúgosság és keménység összefüggései
  • A víz vas- és mangántartalma
  • A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
  • Kutak fertőtlenítése
Szerző által felhasznált források

Villányi Attila — Kémia

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADz

http://www.inaqua.hu/Products/vizkemia.htm

Csatolt pdf